Még 2013-ban jutott a Guardian birtokába – Edward Snowden révén - egy titkosnak minősített bírósági végzés, miszerint a Verizonnak három hónapon keresztül minden hívásinformációt át kell adnia a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA – National Security Agency). Gyorsan kiderült, hogy gyakorlatilag nincs olyan szolgáltató, jelentősebb technológiai cég, melyet ne érintene a valamilyen módon az ügy – ráadásul hosszú évek óta, a terrorizmus elleni harcra hivatkozva.

Egy kiszivárgott prezentáció szerint 2007 óta egy sor jelentős technológiai vállalat csatlakozott önként a PRISM-programhoz, és hozzáférést adtak a náluk tárolt adatokhoz: a Microsoft volt az első, aztán felmerült többek között a Yahoo neve is. Utóbbi a szintén hírbe hozottakkal együtt cáfolta a vádakat, a minap azonban kiderült, hogy – finoman fogalmazva – nem mondtak igazat. Vagy legalábbis az azóta eltelt időben álltak át.

Eldőlt az első dominó

A Reuters értesülései szerint ugyanis a Yahoo megfigyelőeszközöket épített be a tavalyi év során szolgáltatásaiba, azt követően, hogy az FBI vagy az NSA titkos rendelkezésével a telkó cégeket ügyfeleik bejövő leveleinek átvizsgálására kötelezték. Arra kérték az ügynökségek a Marissa Mayer vezette vállalatot, hogy „adott karaktersorozatokra” szűrjenek, számolt be a névtelen Yahoo alkalmazottakra hivatkozó jelentés a történtekről.

A Yahoo vezérigazgatója pedig úgy döntött, hogy engedelmeskedik a rendelkezésnek. Vélhetően ez váltotta ki a korábbi IT-biztonsági vezető, Alex Stamos 2015 júniusában bekövetkezett távozását. Stamos egyébként még tavaly februárban vett részt egy kiberbiztonsági konferencián, ahol az NSA élére frissiben kinevezett Michael S. Rogers admirálist kérdezte arról, hogy egyetért-e azokkal a véleményekkel, melyek szerint a Yahoonak és a hozzá hasonló cégeknek backdoort kellene biztosítaniuk a NSA és más hasonló szervezetek számára a titkosítási megoldásaikban.

Stamos érvelése ugyanis az volt, hogy az ilyen megoldások nem csak a nyomozó hatóságok számára adják meg a hozzáférést. Olyan ez, mintha lyukat fúrnánk egy autó szélvédőjén – érvelt Stamos, és tovább is vitte a gondolatmenetét. Ha kell backdoort építeni a titkosításba az amerikai kormány kérésére, akkor ugyanezt meg kell tenniük a globális piacon jelen lévő cégeknek más kormány kérésére is. Stamos itt – nyilván célzatosan – Kínát, Oroszországot is említette példaként.

És még sokan mások?

A Yahoo korábbi biztonsági főnöke azóta a Facebook rendszerének védelmét erősíti. Stamos nem akart nyilatkozni a távozásának hátterében álló vélt okok valósságáról. Azt azonban a közösségi hálózatot üzemeltető vállalat egyik szóvivője megjegyezte, hogy a Facebooknál sosem láttak hasonló ahhoz hasonló rendelkezést, mint aminek teljesítésével most a Yahoo-t vádolják.

A Reuters beszámolója sem erősítette meg, hogy más fontos techcég is eleget tett volna az amerikai kormányzati hivatalok titkos kérésének. Az FBI és az NSA természetesen nem kívánt reagálni az ezzel kapcsolatos megkeresésekre.

A nagyobb techcégek viszont igen, sorban cáfolják, hogy eleget tennének egy ilyen felkérésnek. Az Apple közlése szerint bírósághoz fordulna, ha ilyen jellegű kormányzati felkérést kapna, és ugyanígy nyilatkozott a Twitter is. A Microsoft szintén visszautasította ezeket a vádakat.