Tavaly még a Matolcsy György által vezetett a Nemzetgazdasági Minisztériumban vetődött fel az ötlet: a fordított áfafizetés bevezetésével elő lehetne segíteni az IT-iparágban a szürkegazdaság visszaszorítását. Egy konferencián az azóta szintén a Nemzeti Bankhoz igazolt Balog Ádám beszélt erről az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkáraként. Az ötlet időközben átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. Idén májusban már az Infokommunikációs Államtitkárság készítette el azt a hatástanulmányt, amely a fordított áfafizetés bevezetését vizsgálta.

Mire jó a fordított áfa? ■ A fordított áfafizetés bevezetése egyértelműen az iparág kifehérítését, valamint az áfacsalások felszámolását célozza. Az adózási forma lényege, hogy az áfát nem az eladó, hanem a vevő fizeti meg, tehát csak akkor fizetik be az adót, amikor az adott terméket valóban értékesítették.

Könnyen belátható, hogy ha a vevőnek kell befizetnie a megvásárolt termék utáni áfát, nem érdeke, hogy ne vallja be, hiszen a megvásárolt termék árát sem tudja elszámolni beruházásként vagy kis értékű tárgyi eszközként sem. Kétségtelen azonban, hogy ez csak akkor működik, ha a NAV hathatósan tudja ellenőrizni a vevői oldalt. A csalások lehetőségét ugyanis ez sem küszöböli ki, legfeljebb bonyolultabbá teszi.

A jelenleg az építőiparban, a gabonafélék kereskedelmében, valamint a sertéságazatban alkalmazott áfafizetési forma alkalmazása az IT-piacon már Magyarországon is hat-hét éve merült fel először. Akkor a Nemzetbiztonsági Hivatal egy elemzése hívta fel a figyelmet az egész Unióban elharapózó áfacsalásokra. (Az EU-n belüli áfacsalás módjáról lásd tavaly decemberi cikkünket.)





Nagy számok röpködnek ■ Hogy a szürke- és feketegazdaság az IT-ban pontosan mekkora volumenű lehet, arról legfeljebb iparági pletykák szólnak. Közvetve persze vannak árulkodó jelek, például ilyenek lehetnek a nyomtatóknál a kellékanyagokra vonatkozó felmérések, de a piac egészére még becsléseket is nehéz mondani – mondta lapunknak egy piackutató szakember.

Mindenesetre az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) egy felmérésben kísérletet tett a piac felmérésére áfacsalási megközelítésben. A felmérés eredményeit – összevetve a NAV adóellenőrzéseiből leszűrhető adatokkal – az Infokommunikációs Államtitkárság hatástanulmánya is felhasználta alátámasztandó a fordított áfafizetés bevezetésének szükségességét.

Az IDC által 170 milliárd forintosra becsült magyar hardverpiacon az IVSZ felmérése szerint bizonyos területeken akár 90 százalék is lehet az áfacsalással piacra kerülő termékek aránya (lásd cikkünk táblázatát). A felmérésben részt vevő nagykereskedők termékkategóriánként adtak becsléseket a tisztán és áfacsalással forgalomba kerülő volumenekre. Ezeket a becsléseket az IVSZ aztán korrigálta még a vezető nemzetközi gyártók adatai alapján. Így jöttek ki a megdöbbentő számok.





A nyomtatókellék piacon például a forgalomba kerülő eszközök 90 százalékát érintheti az áfacsalás, és ugyanez az arány a processzorok esetében. Ugyanakkor a hatástanulmány is hangsúlyozza, hogy mivel ezek becsült adatok, jelentős hibaarányt tartalmazhatnak, és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ellenőrzései alapján az áfacsalások forintosított értéke más számadatokat eredményezett.

Jogi korlátok ■ Az Európai Unió a fordított áfafizetést csak korlátozottan, időszakosan engedi bevezetni. A helyzet súlyosságára való tekintettel azonban idén nyáron született két olyan irányelv is, amely az adózási forma bevezetést megkönnyíti, bár az ideiglenes jellegét nem oldja fel. Mindkét irányelv ugyanis azt célozza, hogy a tagállamok ideiglenesen fel tudjanak lépni a visszaélésekkel szemben addig is, amíg megfelelő, az áfacsalásokat megelőző jogszabályi környezetet tudnak teremteni.

Az ún. „gyorsreagálású mechanizmusról” szóló 2013/42-es irányelv ezt 9 hónapra engedélyezi, rendkívül sürgős esetben, de a 2013/43-as irányelv alapján bevezetett, hosszabb eljárást igénylő fordított adózás is csak két évig alkalmazható, és legkésőbb 2018. december 31-éig maradhat érvényben.

Alternatíva: áfacsökkentés ■ Azt az Infokommunikációs Államtitkárság hatástanulmánya is elismeri, hogy lenne hatásosabb/gyorsabb módja is az áfacsalások visszaszorításának: az áfacsökkentés. "Magyarország alkalmazza az Európai Unióban a legmagasabb áfakulcsot, de világviszonylatban mérve is előkelő helyet foglal el" – fogalmaznak a tanulmány szerzői. Ha csökkenne az áfa, kevésbé lenne kifizetődő a csalás. Persze nem valószínű, hogy a hardvereken elérhető nyereségszint ismeretében a válság előtti áfamérték érdemi eredményt hozna, de az EU-ban átlagos 15 százalék már elképzelhető, hogy hatásos lenne.

"Az intézkedés előnye, hogy gyorsan végrehajtható, és a problémát alapjaiban kezelné, hátránya viszont, hogy a jelenlegi áfarendszerbe nehezen beilleszthető kivételt képviselne (az informatikai termékek nem tartoznak az alapvető fogyasztási cikkek közé, ahogy a legtöbb csökkentett áfakulcsú termék, illetve szolgáltatás), továbbá a jelenlegi kormányzati törekvésekkel is ellentétes" – írják a tanulmány szerzői. Az áfacsökkentésnek ráadásul költségvetési bevételt csökkentő hatása is lehet: "amennyiben az áfa-csökkentés mértékét a feketegazdaság kifehéredéséből eredő költségvetési többletbevétel nem egyenlíti ki".

A termékkör ■ A hatástanulmány meghatározza azt a termékkört is, amelyet érintene a fordított áfafizetés. Asztali, hordozható és kézi számítógépek, mágneslemez meghajtók, félvezető (flash) tárolók és más tárolóeszközök, optikai lemezmeghajtók, dobozos szoftverek, nyomtatók, nyomtatókellékek, monitorok, billentyűzetek, egerek, botkormányok, szkennerek, mágneskártya-leolvasók, számítógép-projektorok, mobiltelefonok (smartphone). A felsorolásból is látható, hogy vannak/lehetnek problémás pontok még. Például szoftvereket egyre kevésbé értékesítenek dobozos formában.

A fordított áfafizetésre meghatároznának egy minimum összeget is, a hatástanulmány holland mintára 3 millió forintot (10 ezer euró) javasol. Ez értelemszerűen a vállalati körben érvényesülhet csak. Az egyedi kiskereskedelmi értékesítést nem érinti.

Mit mond a piac? ■ Egyelőre nagy a tanácstalanság, bár az IVSZ elnökválasztási kampányában az újabb ciklusra bizalmat kapott Laufer Tamás már akkor kifejtette lapunknak, hogy fontosnak érzi a fordított áfa bevezetését az iparág kifehérítésére. Az óvatosság ugyanakkor érthető az elmúlt évek kormányzati gyakorlatát figyelembe véve. A T-Systems például úgy nyilatkozott lapunknak, hogy "mivel még nem ismerik a kormány vonatkozó törvénymódosítási javaslatát, várható hatásairól egyelőre korai lenne nyilatkozni".

Ugyanakkor vannak bizakodó hangok is. Kilbertus Viktor, a D-Link Magyarország marketingtanácsadója úgy véli, hogy számukra a partnerkezelés válhat ezáltal sokkal gördülékenyebbé, és ezáltal a vevőkiszolgálás megbízhatóbbá. Szerinte a fordított áfa bevezetése egyszerűsíti az IT-gyártók életét, hiszen a legálisan működő, korrekt vevőkiszolgálást biztosító értékesítőket védi a piacunkra jellemző "áfa-lovagokkal" szemben. "Nem egy gyártó vonult ki a piacról, mert partnerei számára nem tudta biztosítani az értékesítő és a vásárló számára egyaránt előnyös feltételeket" – mondta Kilbertus, aki szerint a rendelet csökkenti a piaci kockázatokat, várhatóan tisztítja a szektort és a vásárlók számára is kézzelfogható előnyökkel jár legyen szó a választékról vagy a garancia érvényesítéséről.

"A fordított áfától olyan tiszta lehet az IT piac, amilyen még sosem volt. A legálisan tevékenykedő vállalkozások beruházási hajlandósága, kockázatvállaló képessége is növekedhet, hiszen belátható feltételekkel számolhatnak üzleti tervezésük során" – fogalmazott.

Haász László, a mezőgazdasági és építőipari munkagépeket és alkatrészeket fogalmazó Axiál Kft. informatikai szolgáltató cégének, az Infobexnek az ügyvezető igazgatója, ugyanakkor úgy vélte, hogy számukra kevés változást hozna a fordított áfa bevezetése. Az Infobexhez hasonló, az IT-piacon elsősorban vásárlóként megjelenő cégeknek azonban alapvetően előnyös lesz, mivel nem kell megfinanszírozniuk az áfát.

A rendelkezés azonban áremelkedést is indukálhat – vélte Haász arra utalva, hogy azokban az ágazatokban, ahol már bevezették a fordított áfafizetést, szintén tapasztalható volt némi áremelkedés. "Ugyanakkor kiesik a visszaigényelhető rész, emiatt gondosabb gazdálkodás kell. Mivel számlaalapú a befizetendő adó mértékének a számítása, így lehet, hogy a fizetési határidők rövidülni fognak, és a vevői oldal nem tervezhet majd 90-120 napos fizetési határidőkkel" – fogalmazott az ügyvezető.