Világszerte már a 200-at közelíti az "unikornisok", vagyis olyan startup vállalkozások száma, amelyek a befektetői értékelések alapján elérték az egymilliárdos cégértéket. Ezek közül több mint 100 startup működik az USA-ban, a kínai és indiai vállakozások között pedig a CrunchBase adatbázisa szerint 42 unikornis akad. Az arányok tehát egyelőre az amerikai piac dominanciáját jelzik, a 42 ázsai társaság azonban kivétel nélkül az elmúlt évtizedben nőtt ki a földből, vagyis a tendenciák nem éppen az amerikaiaknak kedveznek. Ráadásul az olyan online gazdasági szereplőket, mint amilyen  kínai Alibaba, a Tencent vagy a Baidu, már kifejezetten a világ legértékesebb és leginnovatívabb cégei között jegyzik.

Ez utóbbiról szólva az is beszédes, hogy az Apple ma már nem igazán vádolhat senki azzal, hogy az ő termékeit másolja. Sőt a legutóbbi iPhone-kibocsátás kapcsán már az ázsiaiak játsszák a sértődöttet, amiért az Apple okostelefonja több, az ő termékeikben korábban megjelent képességekkel újított. Ilyen például a dupla kamerás rendszer vagy a jackdugó nélküli füles, de még a dizájnfunkciók között is akad egyértelmű koppintás.

Ahhoz kétség sem férhet, hogy az iPhone még mindig az egyik legjobb (sokak szerint "a" legjobb) okostelefon, ám az az innovációs előny néhány év alatt teljesen elolvadt, amely néhány éve még egyértelműen megkülönböztette az Apple készülékeit más termékektől.

Már nem szól minden a Szilcium-völgyről

Az Egyesült Államokban élő akadémikus és technológiai befektető, Vivek Wadhwa egyik friss cikkében már arról ír, hogy az indiai IT befektetők egyre kevésbé érdeklődnek az USA és a Szilícium-völgy iránt, ahol nem sokkal jobb lehetőségek és sokkal szűkebb piac várná őket.

Erre ráerősít, hogy a jalentkezők számának folyamatos növekedésével az Amerikában kiosztott ideiglenes munkavállalási engedélyek rigid keretszámai egyre több szakembert ösztönöznek arra, hogy otthagyják az "emigrációs limbót", és odahaza próbáljanak szerencsét. Wadhwa felhívja rá a figyelmet, hogy ezek az USA-t is megjárt tehetségek ma a kínai és indiai kutatási intézmények és unikornis startupok vezető beosztásaiban ülnek.

A visszájára forduló agyelszívási folyamat természetesen elsősorban a nagy innovációs potenciállal és óriási belső piaccal rendelkező országokat érinti, vagyis magyarországi vonatkozása nem sok van. Az amerikai technológiai fölényt mindenesetre ma már komolyan veszélyezteti, hogy olyan régiók törnek technológiai vezető szerepre, amelyekben már korábban is lehetséges volt olyasmi, hogy az előfizetések számát tekintve kifejlődjön a világ legnagyobb mobilszolgáltatója.

Az Államok belbiztonsági minisztériuma (DHS) augusztus végén már azt javasolta, hogy a szabályozás megváltoztatásával engedjék be a külföldi befektetőket az országba, akik az előzőleg minősített startupokon keresztül soron kívüli beutazási engedélyt kaphatnának.

Naprakész adatokat hirtelenjében nem találtunk, de egy 2012-es kutatási anyag szerint abban az évben 44 százalékos volt a Szilícium-völgyben a bevándorlók által alapított startup cégek aránya, szemben a 2005-ös 52 százalékkal; Vivek Wadhwa szerint semmi okunk rá, hogy azt feltételezzük, hogy a csökkenés nem folytatódott lineárisan egészen a mai napig.

Egy másik indikátor: az AI fejlesztések

Az iparág átalakulása egyébként nem csak földrajzilag jelent látványos változásokat. Az Andreessen Horowitz társalapítója, Marc Andreessen a TechCrunch Disrupt címmel rendezett startup-eseményén beszélt róla, hogy az innováció egyre jellemzőbben a startupok mezőnyében zajlik, szemben a nemrég még alapvetésként kezelt tétellel, amely szerint néhány világmérető piaci szereplő szívja fel az összes értékelhető ötletet és szakembert.

Andreessen mindezt az AI-fejlesztések kapcsán fejtette ki, ahol pár éve még egyértelműnek tűnt, hogy mára 4-5 nagyvállalat viszi majd a prímet, egyszerűen kivásárolva a tehetségeket a startupokból. Ehhez képest a trend megfordulni látszik, és a nagyvállalatoknál egyre többen állnak fel, hogy saját céget indítsanak. Ezt lehetővé teszi, hogy elhárult a startup fejlesztések előtti legnagyobb akadály, mi szerint hiába szereznek szakembereket, ha az adatforrásokhoz nem férnek hozzá.

Már létezik a gépi intelligenciához kapcsolódó, nyílt szoftverkönyvtár, és léteznek magas szintű továbbképzési lehetőségek. Ráadásul nem csak egyre kisebb adathalmazokra van szükség ahhoz, hogy valaki újszerű fejlesztéseket végezzen a mesterségesintelligencia-kutatások területén, de az adatokhoz való hozzáférésnek is egyre több módja van, ide értve az új szimulációs környezeteket is.

Andreessen saját példájaként a Comma.ai startupot hozta fel, amelybe az Andreessen Horowitz nemrég fektetett több mint 3 millió dollárt. Az önvezető autókkal folgalkozó vállalkozást tulajdonképpen egyetlen programozó indította el nagyjából hat hónappal ezelőtt, és a cég már fel is épített egy saját autonóm járművet. Ez Andreessen szerint jól mutatja, hogy amíg az Amazon másfél ezer embert gyűjtött össze kifejezetten az Alexa szoftver és a hozzá kapcsolódó Echo fejlesztésére, addig az új feltételeknek köszönhetően már egyetlen zseni is hasonló teljesítményre lehet képes.