A Nokia beolvadása a Microsoftba nem jelenti a Nokia név teljes eltűnését. A megaügyletből kimaradt távközlési hálózati és navigációs szegmens (ez lényegében a 2007-ben felvásárolt Navteq) kiegészülve az eladott készülékgyártó üzletág kutatási részlegével, Nokia Networks néven folytatta, vagy inkább kezdte újra – vezette fel szűk körben tartott budapesti prezentációját Lauri Oksanen, a Nokia Networks kutatás-technológiai alelnöke (a fenti képen).

Drasztikusan kell növelni a hálózatok kapacitását

Elmondta, a fejlesztők már 2020-ra, az 5G eljövetelére készülnek, amikorra szinte minden és mindenki kapcsolódik valamilyen módon a világhálóhoz exponenciálisan növelve az adatforgalmat. (Az 5G nem hoz teljes hálózattechnológiai váltást, ez sokkal inkább egy platform lesz, ami az időközben megszülető új rádiós technológiákon kívül a meglévő mobil hozzáférési technológiákat, mint amilyen a 2G, 3G és a 4G, is magában foglalja majd és teljesen új technológiákat is támogatni fog – mint amilyen a tapintható internet (tactile internet), a gépi vezérlés vagy a kiterjesztett valóság.)

Noha ma még nem tudni, hogy az évtized végére milyen jellegűek lesznek a meghatározó applikációk, az már biztos, hogy a hálózatok kapacitását növelni kell – hangsúlyozta az alelnök. Számításaik szerint a hálózati kapacitás iránti igény az évtized végére akár az ezerszeresére is nőhet, ami felhasználónként napi egy gigabájtnyi forgalmat jelent. A hálózati fejlesztéseknél azonban többféle szempontot is figyelembe kell venniük a fejlesztőknek: egyfelől úgy kell növelni a kapacitást, hogy ne nőjön az energiafelhasználás, ugyanakkor az adatok továbbításának késleltetési idejét is jelentősen kell csökkenteni. A Nokia elvárásai szerint 2020-ban a késleltetés minden körülmény között legfeljebb egy milliszekundum lehet, szemben a jelenlegi 15 milliszekundummal.

A mára többgenerációssá duzzadt hálózatokban javítani kell a hálózatautomatizációt is, ugyanis a jövőbeni technológiai változásokat emberi beavatkozással már nem feltétlenül lehet majd követni. A legújabb generációs hálózatok a Nokia elképzelései szerint már képesek lesznek személyre szabottan kezelni a felhasználói tapasztalatokat. A Nokiánál Dynamic Experience Management néven futó megoldás valós időben, de ha kell, akár előre is észleli, ha meghibásodás várható a rendszerben, amire így időben lehet reagálni.

Felhőbe költöznek a távközlési hálózatok    

A következő évek egyik meghatározó trendje viszont  a távközlési hálózatok felhőbe költözése lesz. Ez gyorsítja és gazdaságosabbá teszi a jövőbeni technológiai újítások befogadását – hívta fel a figyelmet Lauri Oksanen.

A Nokia Networks magyarországi igazgatója, Zagyva Béla ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a felhőbe költöztetéshez szükséges fejlesztések egyik gócpontja a cég budapesti fejlesztőközpontja.  

A Nokia magyar technológiai központja több éve komoly munkát végez a tesztek és próbaüzemek előkészítésében és végrehajtásában, és fontos szerepet vállal a virtualizációs alaptechnológiákra épülő megoldások fejlesztésében. Ennek révén a Nokia Networks a hálózati szállítók közül elsőként léphet piacra olyan kereskedelmi távközlési felhőmegoldással, amely eleget tesz az LTE-hálózatokon futó VoLTE (Voice over LTE) hanghívásokhoz kidolgozott európai ETSI NFV (Network Functions Virtualization) szabvány követelményeinek. Az erre megoldásra épülő első hálózat az év végén indul élesben, de hogy melyik nagy távközlési szolgáltatónál, az nem publikus. A magyar mérnökök innovációja a Nokia Cloud Application Manager, amely – a fejlesztéstől a bevezetésen át a karbantartásig – a távközlési alkalmazások életciklusának több szakaszában is platformsemleges támogatást nyújt.

A budapesti központ 1600 munkatársából több mint ezren a kutatás-fejlesztésben dolgoznak. A Nokia Networks 2013-ban köött stratégiai megállapodást a kormánnyal, melyben további létszámbővítést is ígért.