Mint már többször is megírtuk, az Európai Unió hosszú évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy a zavartalan európai kötöttpályás tranzitközlekedés biztosításához egységes, a GSM-R technológián alapuló vasúti közlekedésirányítási rendszert kell bevezetni a tagországokban. Az így kiépülő új kommunikációs hálózattal Magyarország is csatlakozhat az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez (ERTMS).

Magyarország többszöri nekifutásra, 2012-ben kezdett a zömében uniós forrásból finanszírozott  projekt megvalósításához. A kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t bízta meg a projekt lebonyolításával. A rendszer első ütemét magában foglaló 935 kilométeres szakasz kiépítésére mintegy 25 milliárd forint fordítható, ennek 85 százalékát adja az Európai Unió, a határidő 2015. december.

Az első fázis a Budapest környéki, a Budapest–Székesfehérvár, a Budapest–Győr–Hegyeshalom, a Győr–Celldömölk–Boba–Zalaegerszeg–Bajánsenye, a Budapest–Cegléd–Szolnok–Szajol–Püspökladány, a Szajol–Lökösháza, valamint a  Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonalakat érinti. A technológiaváltás után az üzemeltetést a MÁV és a GySEV végzi, a rendszer tulajdonosa a magyar állam lesz.

A projekt során öt nagy beszerzési eljárás indult el, ebből a legnagyobb tétel a GSM-R rendszer szállítására vonatkozó, amit a Kapsch és az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. (MVM Ovit) konzorciuma nyert el. A szerződés értéke nettó 14,4 milliárd forint.

Két ütemben épül a hazai vasúti kommunikációt korszerűsítő GSM-R rendszer, az első szakasz tervezett átadási határideje ez év vége. A projekt jelenlegi állásával és a jövőbeni tervekkel kapcsolatban megkerestük a program végrehajtásával eredetileg megbízott NISZ-t, ahol Agárdi Ferenc GSM-R igazgató írásban válaszolt kérdéseinkre.     

Bitport:  Hol tart most az első szakasz kivitelezése? Tartható-e a vállalt ez év decemberi határidő?

Agárdi Ferenc:  A „GSM-R rendszer beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások" című nagyprojekt szakaszolásának jóváhagyásáról” tárgyú kormányhatározat szakaszokra osztotta a GSM-R projektet. Ennek alapján a KÖZOP-2.5.0-09-11-2012-0014  azonosító számú projekt 2015. december végéig befejeződik, a korábban tervezetthez képest csökkentett tartalommal. A fennmaradó tartalom az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program(IKOP) forrásból lesz finanszírozva, a projekt várható befejezése 2016. év közepe.

Ezeknek a változásoknak több oka is van. A szállító feladatai teljesítésével késedelembe került, aminek oka – saját késedelmes szállításai mellett - részben az, hogy egyrészről a hálózat bizonyos tervezési feladatai elhúzódtak, másrészt bizonyos új rádiós rendszerelemek fejlesztése és gyártása a tervezettnél később zárult le.

Azt már biztosan látjuk, hogy a GSM-R rendszerhez kapcsolódó építési, berendezés szállítási és telepítési feladatok 2015-ben befejeződnek, a jövő évre alapvetően a rádiós rendszerek bizonyos szakaszainak tesztelése, illetve a hálózat nemzetközi előírásoknak megfelelő tanúsítása tolódik. A projektet megvalósító szerződések felépítése és tartalma miatt az egyes szakaszokat csak az összes kapcsolódó feladat (kivitelezés, integrálás, tesztelés, minősítés) együttes befejezése után lehet átvenni.

Bitport: Korábban szó volt arról is, hogy még idén meghirdetik a második szakaszra vonatkozó tendert, ebben a NISZ vállalta az erre vonatkozó tervek elkészítését. Hol tartanak vele? Igaz-e a hír, hogy  a GSM-R projekt kezelése hamarosan átkerül NISZ-től a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő(NIF) Zrt-hez?

A.F.: „A  GSM-R rendszer megvalósításával összefüggő egyes feladatokról” című idei kormányhatározat rendelkezett arról, hogy GSM-R projekt második fázisának előkészítője és megvalósítója a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Ennek megfelelően a NISZ Zrt. a második fázisra vonatkozó előkészítő projektjét – melynek keretében az uniós pályázati anyagokat elkészítette -  lezárta, a projekthez kapcsolódó dokumentumokat az uniós eljárásrendről szóló szabályok szerint a NISZ Zrt. átadta a felügyeleti szerveknek.

A második fázisra vonatkozó tenderrel kapcsolatban a NISZ Zrt. a projekt keretében befejezte előkészítő tevékenységét, a projektzárás keretében az elkészült dokumentációt szintén átadta a felügyeleti szerveknek.  A második fázissal kapcsolatban a NISZ Zrt. nem rendelkezik további érdemi információval.

Bitport: Úgy tudjuk, hogy ha el is készül az első szakaszon a rendszer, a projekt egyik legizgalmasabb része az ERTMS csak hónapok múlva lesz működőképes. Miért?

A.F.: A NISZ Zrt. GSM-R projektjének célja a GSM-R rendszer megvalósítása. A projektnek nem feladata az ERTMS-rendszer megvalósítása, hiszen az az ETCS és a GSM-R projektek eredményeiből együttesen áll elő.  A múlt év közepétől a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ szervezte az úgynevezett ERTMS koordinációt, amelyen az ETCS projektek kivitelezői és a GSM-R kivitelezők közösen egyeztettek. A projektek eredményeinek összessége fogja az ERTMS-t eredményezni, így a GSM-R elkészültével annak csak egy része teljesül, amit a GSM-R kommunikációt megvalósító képessége nyújt.

Bitport: Mennyire tudott felkészülni a MÁV a rendszer üzemeltetésére? Részt vesznek ottani szakemberek kiképzésében is?

A.F.: A MÁV Zrt., mint a GSM-R rendszer leendő üzemeltetője a projekt kezdete óta – a projekttel együttműködve - kiemelt figyelmet fordít az üzemeltetésre való felkészülésre. A projektnek szerves része a MÁV-os szakértők oktatása, képzése. A kiképzett MÁV állományú szakemberek május óta részt vesznek a projekt különböző próbaüzemi feladatainak elvégzésében is. Ezen tevékenység során gyakorlati üzemeltetési feladatokat is ellátnak, aminek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a vasúti szakértők képzettsége megfelel a kívánalmaknak.

Több ezer kilométert fed le a második szakasz

A második ütem meghirdetésével kapcsolatban kerestük a projektet továbbvivő NIF Zrt.-t, illetve a témában ugyancsak illetékes NFM  Közlekedési Programok Irányító Hatóságát, de cikkünk megjelenéséig egyiküket sem sikerült elérnünk.

A korábbi információink szerint a második fázis, amelynek tervezett beruházási összegét másfél éve 34,5 milliárd forintban határozták meg, további 2100-2500 kilométernyi szakasz rendszerbe kapcsolását jelenti, amivel már lefedik a Magyarországon átfutó valamennyi transzeurópai szakaszt.