Az Európai Unióban működő vállalkozások közel háromnegyedének van már saját weboldala, a mutató három év alatt 6 százalékpontot javult, közel egyharmaduk pedig már ott van a közösségi oldalakon – derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.

Szemmel láthatóan megjött a cégek kedve az online világhoz. A kezdeti statikus honlapokat egyre dinamikusabbak váltják fel. Egyre több cégnél van lehetőség online rendelésre, és az oldalak egy része már arra törekszik, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a közösségi médiafelületekkel. Ez utóbbi egyre fontosabb arculatjavító és marketingeszközzé lépett elő. Az uniós vállalkozások 30 százaléka már legalább egy közösségi felületen jelen van, igaz mindössze 8 százalékuknak van ugyanakkor ezek használatára vonatkozó hivatalos céges szabályozata (a szabályzat hiányának veszélyeiről A közösségi oldalak kicsi veszélyei is nagyra nőhetnek c. cikkünkben olvashatnak bővebben.)

A közösségi média területén a legnépszerűbbek a Facebook típusú oldalak, ilyeneket a cégek 28 százaléka használt, 11 százalékuk a YouTube-szerű multimédiás tartalommegosztó oldalak használatában is lát lehetőséget, 10 százalékuk esküszik a Twitter hellegű mikroblogokra, és 6 százalékuk használ valamilyen wiki-alapú tudásmegosztó eszközt.

Online csatornák használat az EU-tagállamokban a vállalkozások százalékában, 2013

(Forrás: Eurostat)

Ami az egyes tagállamokat illeti, saját weboldal tekintetében az észak-európai országok járnak az élen: az abszolút első Finnország 94 százalékkal, de még Svédországban is alig marad el a a saját weboldallal rendelkező cégek aránya a 90 százaléktól. Magyarországot Romániával, Lettországgal, Bulgáriával, Görögországgal és Portugáliával egyetemben a gyengébben teljesítők közé sorolja az Eurostat. Nálunk a kimutatás szerint a cégek 61 százalékának van honlapja.

Még szembetűnőbbek a különbségek a közösségi média használatában, ahol a régióból a sereghajtók között van Lettország, Csehország, Lengyelország és Románia 20 százalék alatti mutatóval, de nem áll jobban az Európa nyugati felét képviselő Franciaország sem, miközben itt Magyarország az európai átlaghoz közeli 26 százalékot produkált. A közösségi oldalakon a legnagyobb arányban (55 százalék) meglepő módon a máltai vállalkozások “lógnak”, de előkelő helyen állnak a hollandok, az írek, a svédek és a britek is.

Közösség & HR

Jobb lesz attól a Claude, hogy kódjának 80 százalékát a Claude írja?

Igen, jobb lesz, hatékonyabb lesz – ám ez nem lesz ingyen. Az IT-irányítás, a biztonság, a megfelelés és a csapatkohézió is megszenvedheti.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.