A Bitport informatikai vezetőknek szóló rendezvényein évek óta alkalmazunk elektronikusan lebonyolított, anonim szavazásokat, amelyek során a közönség véleményét igyekszünk felmérni az előadások és kerekasztalok témájához kapcsolódva. Ez az áprilisi CIO Hungary konferencián sem volt másként, ahol a digitális átalakulással kapcsolatos témák kerültek terítékre.
 

A hagyományos és az új megoldások IT arányáról szólva kiderült, hogy a hazai nagyvállalatoknál jellemzően még klasszikus informatikai megoldásokat alkalmaznak, amelyek azonban a válaszadók háromnegyedénél már egyre gyakrabban diszruptívnak mondott technológiákkal egészülnek ki.

A változások ütemét jelzi, hogy az előző évben a válaszadók kevesebb mint fele számolt be valamilyen jelentős technológiai váltásról, míg gyökeres módszertani változásokat 37 százalékuk jelzett. Ez azt is jelenti, hogy a kihalásra ítélt rendszerek fejlesztése, karbantartása sokszor nagyobb kihívást jelent az új technológiák bevezetésénél.

A diszruptív IT kezelésére vonatkozó stratégiákat a CIO Hungary két előadása is igyekezett megszondázni. Ezekből egyrészt kiderült, hogy az átalakulás tekintetében a klasszikushoz hasonlóan részletes metodológiát csak a vállalatok tizedénél készítettek, általában pedig negyed részük meri kijelenteni, hogy van digitális stratégiája.

A megkérdezettek fele inkább csak tervekkel rendelkezik, 22 százalékuk pedig nem igazán foglalkozik a kérdéssel, vagy egyenesen szükségtelennek tartja a dolgot. A válaszadók 42 százaléka egyébként jelenleg is egy vonatkozó metodológia kialakításán dolgozik, míg 47 százalékuk esetében minden diszruptív tevékenység ad-hoc, eseti megoldást jelent.

Továbbra sem futnak ész nélkül a felhőbe

A diszrupció mint jelenség ettől függetlenül létezik, a szavazásban résztvevők mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy annak még egyáltalán nem érzékeli a hatásait. Ezzel szemben 46 százalék egyértelműen, 29 százalék pedig valamelyest tapasztalja ezeket az impulzusokat, sőt 16 százalékuk már egyenesen ezek között él.

Ez abból a szempontból is érdekes, hogy 2016-ban vendégeink közel kétharmada tartotta aggasztónak a felhőszolgáltatások terjedését a vállalati környezetben. Túlnyomó többségük, közel 80 százalékuk úgy látta, hogy a digitális transzformáció folyamatai összességükben rontják az informatikai biztonságot, ötöde részük egyenesen rémálomnak tartotta a jövőbeni kilátásokat.

A cégek ötöde nem akar külső felhőszolgáltatásokat igénybe venni, vagy egyenesen tilos neki, a CIO-k több mint 50 százaléka viszont – némi korlátozással – maga dönt arról, hogy használ-e mondjuk külső felhőszolgáltatásokat. A legfontosabbnak az információ végleges törlésének lehetőségét tartják, ami messze megelőzte a többi felsorolt, szintén lényeges szempontot.

Ismét elkanyarodtunk a HR-vonalra

Az új kihívásokra a CIO-k 30 százaléka teljes mértékben felkészültnek érzi magát, 55 százaléka pedig inkább felkészült. Ehhez képest a pozícióját 38 százalékuk érzi teljes biztonságban, és 57 százalékuk inkább biztonságosnak gondolja – ennek alapján a hazai CIO-k vagy szervezetek tized részénél tényleg nem központi téma a digitális átállás.

Tavaly a válaszadó informatikai vezetők 30 százaléka azt jelezte, hogy alapvető problémái egyáltalán nem technológiai jellegűek: közel kétharmaduk például úgy érezte, hogy a legnagyobb kihívás a megfelelő képzettségű és hozzáállású műszaki szakemberek megszerzése. Nem meglepő, hogy ezek a témák az idei konferencián is felszínre kerültek.

A többség úgy látta, hogy az értékes munkaerőt elsősorban egy szakmai kihívásokat rejtő pozíció érdekli, ami fontosabb az anyagiaknál is, pláne a fogadó cég presztízsénél. A passzív álláskeresők figyelmét a hirdetéseknél, üzenetben érkezett ajánlatoknál vagy a tanácsadók közbenjárásánál sokkal hatékonyabban győzi meg az ismerősök ajánlása.

Az Ipar 4.0 munkaheyeket megszüntető hatásával viszont egyáltalán nem (43 százalék), vagy csak jelentéktelen mértékben (33 százalék) találkoztak a válaszadók. A negyedik ipari forradalomnak is nevezett átalakulás leginkább meghatározó elemének a mesterséges intelligencia fejlődését tartják, amit a robotizálás vagy az adatelemzés követ; a jelenlévők többsége ezeken felül az automatizációt és az IoT technológiákat nevezte meg a változások fő irányának.