Egy éven belül további 150-200 fővel bővíti Magyarországon működő európai szintű shared service centerét (SSC) a British Telecom (BT) – jelentette be Rogier Bronsgeest, a BT globális ügyfélmenedzsment elnöke. 

További BT-ügyfelek jöhetnek Magyarországra

Az újabb szakembereket, akikkel szemben elvárás a legalább egy-három éves szakmai gyakorlat, valamint hogy az angol mellett egy másik világnyelvet is felsőfokon beszéljenek, elsősorban az ügyfélmenedzsment és az üzleti támogató szolgáltatások területén kívánja alkalmazni a brit cég. A szolgáltatóközpontot azért kell bővíteni, mert a BT újabb globális ügyfeleit szeretné kiszolgálni Magyarországról.

A magyarországi szolgáltatóközpontot tíz éve hozták létre, jelenleg budapesti és debreceni irodáiban  mintegy ezren dolgoznak. A két iroda megközelítőleg háromezer BT-ügyfélnek nyújt ügyfélmenedzsment, pénzügyi, üzleti adminisztrációs és támogató szolgáltatásokat. A dolgozók 93 százaléka magyar, több mint 85 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, átlagban több mint két idegen nyelven beszélnek felsőfokú szinten, átlagéletkoruk pedig 30 év alatt van.

Érdekes módon épp a nyelvtudást tartja Magyarország erősségének Elaine Budd, a BT Global Services európai régiójának operatív igazgatója, mondván, hogy a BT-átlagot, ami három nyelv tudását jelenti, a Magyarországon dolgozók közül többen is bőven meghaladják, van olyan munkatársuk, aki aki kilenc nyelven is tárgyalóképes. (Ez némileg ellentmond azoknak a szolgáltató központok lokációs vonzásával kapcsolatos nemzetközi felméréseknek, amelyek Magyarországgal kapcsolatban még néhány éve is épp a gyengébb nyelvismeretet emelték ki. )

Bővíthető a brit-magyar kereskedelem

A pénteki bejelentésnek nagy protokolláris körítést adtak a szervezők, az eseményen jelen volt Jonathan Knott brit nagykövet, aki ismét hangoztatta, hogy Magyarország és Nagy-Britannia gazdasági kapcsolatai még nincsenek a lehetséges szinten. Úgy vélte, hogy a két ország közötti árucsereforgalom 2018-ig megduplázható. A kiemelt lépések között említette azt a kampányt, amit a magyar – főként technológiai – cégek Nagy-Britanniába csalogatása érdekében folytat, és amelyről a közelmúltban részletesen nyilatkozott a Bitportnak. Hozzátette, a másik oldalon a brit cégeket is bátorítja jöjjenek Magyarországra és a BT-hez hasonló példák alapján nézzenek körül, milyen komparatív előnyöket nyújthat számukra az itteni üzleti környezet.

A 200 új munkahely ügyvivő magyar kormánynak is tetszhetett, mivel magas szinten képviseltette magát az eseményen. Varga Mihály gazdasági miniszter többek között elmondta, hogy a jelenlegi összesítések szerint a nemzetközi nagyvállalatok közel 80 szolgáltató központot működtetnek hazánkban, és mintegy 30 ezer munkavállalót alkalmaznak.  Azt is tőle tudtuk meg, hogy Magyarországon eddig félezer brit cég telepedett meg és foglalkoztat együttvéve mintegy 30-40 ezer főt.

Varga Mihály beszél a BT sajtótájékoztatóján (MTI fotó: Sóós Lajos)

A tavaly 18 milliárd fontot meghaladó árbevételű BT már korántsem csak klasszikus inkumbens távközlési szolgáltató. Ma a világ egyik vezető kommunikációs szolgáltatásokat és megoldásokat kínáló nagyvállalata, amely több mint 170 országban működik. Egyaránt nyújt globális hálózati és informatikai szolgáltatásokat és helyi és nemzetközi távközlési szolgáltatásokat otthoni, munkahelyi és mobil felhasználásra. Emellett vannak szélessávú, televíziós és internetes, valamint konvergens vezetékes és mobil termékei és szolgáltatásai is. 

Szolgáltatóközponti háttér itthon és a világban

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) kimutatása alapján nagyjából egy éve térképeztük fel a legnagyobb magyarországi szolgáltató központokat. A tizes toplistát az IT-Services Hungary Kft. vezeti, amelynek a létszáma már akkor meghaladta a 3200-at. Több mint kétezer főt foglalkoztat az Erste Bank szolgáltatóközpontja, de az ezen a téren is régi motorosnak számító IBM-nél is közel annyit foglalkoztattak. Az ezerötszázasok klubját erősítette a HP, az Alcoa és a Vodafone, de nem volt messze tőle az Exxon Mobil sem.

A szolgáltatóközpontok globális piaca folyamatosan bővült az elmúlt években, és hasonló tendenciára lehet a következő években is számítani. Az Ernst&Young korábbi jelentése szerint a szektor bevételei a 2013-as 170 ezer milliárd dollárról 2015-re 190 ezer milliárd dollárra nőhetnek.

Eközben generációváltás is zajlik a szolgáltatóközpontokban. Az egyes egységekben egyre komplexebbé válnak a feladatok, másrészt a központok egyre jobban globalizálódnak. Az utóbbi két évben folyamatosan csökken az első generációs, döntően egy-egy funkciót ellátó központok aránya, és helyüket a második generációs, ún. "multifunkciós" globális üzleti szolgáltatók veszik át.

_{(Illusztráció: MTI Fotó – Soós Lajos)}