A Networked Society City Index kiadvány 31 város infokommunikációs (IKT) érettségét valamint az infokommunikációs beruházásokból származó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyöket mérte fel. Az Ericsson által készített tanulmány szerint a vizsgált települések közül Stockholm, London és Szingapúr áll a legkedvezőbben ezen kritériumok alapján. A svéd főváros első helyezése a jól fejlett infrastruktúrájának, az okostelefonok, illetve a nagy sebességű kapcsolatok igen magas arányának, valamint az elsősorban az IKT-re alapuló fejlesztéseknek köszönhető.

Háromszoros előnyben

A kutatók arra jutottak, hogy az infokommunikációs fejlesztéseknek köszönhetően felgyorsul a városok különböző szereplői közötti interakció, ami így olcsóbb és intenzívebb lesz egyszerre. Az információcsere és a tranzakciók alacsonyabb költsége lejjebb viszi az új vállalkozások és együttműködések indításához szükséges tőkét. Ennek eredményeképpen felélénkül a város gazdasági fejlődése.

A vizsgált városok eredménye az IKT-érettség és a járulékos előnyök viszonylatában

A társadalmi hozadék szempontjából a tanulmány megállapítja: az IKT platformot biztosít az együttműködéshez a vállalatok, a közszféra és az állampolgárok közötti tudásintenzív tevékenységek során. Ösztönzi a specializációt és a dinamikus informatikai szolgáltatásokat. A vállalkozások és intézmények hatékonyan egyesíthetik erőforrásaikat, és olyan megoldásokat és szolgáltatásokat kínálhatnak, amelyeket önállóan egyik fél sem lenne képes biztosítani.

Ezekből az eddig nem létező együttműködésekből nőhetnek ki olyan, a környezetvédelemre is közvetlen hatással bíró megoldások, mint például a sanghaji környezetvédelmi hivatal levegőminőségi információkat megosztó weboldala. Ennek célja a lakosság tudatosságának növelése, és hogy emlékeztessék őket arra, hogy milyen káros hatással van Sanghaj város rossz levegőminősége egészségükre.

Jövőkép és jövőképes állampolgárok

A jelentés ajánlása szerint a fejlődő gazdaságokhoz tartozó és az IKT-érettség korai szakaszaiban lévő városok úgy javíthatják teljesítményüket, ha a társadalmi-gazdasági fejlődésre összpontosítanak és világos jövőképet alkotnak az IKT felhasználásáról a köz- és magánszektor fejlesztésében. A nagyszabású és hosszú távú eredmény eléréséhez először az szükséges, hogy az állampolgárok képesek legyenek használni az új technológiákat.

A jelentés azt is megállapítja, hogy a városok közötti együttműködés egyre fontosabbá válik. A harmonizált nyílt adat-keretrendszerek  – szemben az eltérő rendszerekkel vagy protokollokkal – felgyorsíthatják az innovációt. Az Ericsson szakértője szerint egy nyilvános adatmegoldás lehetővé teszi, hogy ugyanaz a tömegközlekedési tájékoztatási szolgáltatás nem csupán Miamiban, de Dzsakartában vagy Mexikóvárosban is működjön. Ez megkönnyíti a turisták és az utazók életét, de egyben az infrastruktúra-költségeket is csökkenti a városok számára.