Játékkonzolból viszont majdnem minden negyedik. Az OECD jelentése érdekes képet fest az ICT termékek feketepiacáról.

A forgalomba kerülő informatikai és kommunikációs eszközök közül már minden negyedik játékkonzol és minden ötödik mobiltelefon hamis, a hamisítványok aránya pedig minden termékkategóriét nézve egyre növekszik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég kiadott jelentéséből.

A Trade in Counterfeit ICT Goods címen kiadott anyag szerint az ICT kategóriába eső összes áru 6,5 százaléka nem a valódi forrásból származik, ami több mit másfélszer magasabb arány a tagországok 2016-os piaci átlagához képest.

Főleg a kínaiak csinálják, főleg az amerikaiakkal

Az OECD szerint az okostelefonok és IT kiegészítők magas értéke és a szinte kielégíthetetlen vásárlói igény együttesen teszik a hamisítók célpontjává az ágazatot, így a hamisított cikkek mennyisége és választéka is egyre nagyobb. A hamisítványok a fogyasztókra nézve egészségi vagy biztonsági kockázatokat hordoznak, de nyilvánvaló, hogy a gyártók és az állami szereplők is valós károkat szenvednek el a szolgáltatáskimaradások vagy a bevételkiesés miatt.

A kajli informatikai eszközök nem meglepő módón legnagyobb részt Kínából származnak; 43 százalékuk valamilyen amerikai márkát károsít meg, ezt 25 százalékban a finn és 12 százalékban a japán márkák követik.
 


A hamisított termékkategóriákról a Statista.com készített diagramot


Az okozott károkról csak 2013-as becslést közöl az OECD, akkor a hatóságok lefoglalt, ICT vonatkozású áru értékét 143 milliárd dollárra tették. Fontos szempont azonban, hogy ma már a hamis cucc kétharmada postán vagy csomagküldő szolgáltatáson keresztül cserél gazdát, ami eléggé megnehezíti, hogy pontos képet kapjanak a tényleges forgalomról.

A hamisított áruk között a videojáték-konzolok és -kontrollerek vezetnek 24 százalékos aránnyal, ezt a hangtechnikai eszközök és a mobiltelefonok követik 19-19 százalékkal. Ugyancsak két számjegyű, 15 százalékos a nem valódi memóriakártyák és -olvasók részesedése, és a médialejátszók 9 százalékos aránya is az ICT szektor átlaga fölött áll. A legkisebb mértékben az okoskártyákat (smart card), a merevlemezes meghajtókat és a kijelzőpaneleket hamisítják.

Konzumer tech

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.