A forgalomba kerülő informatikai és kommunikációs eszközök közül már minden negyedik játékkonzol és minden ötödik mobiltelefon hamis, a hamisítványok aránya pedig minden termékkategóriét nézve egyre növekszik – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég kiadott jelentéséből.
A Trade in Counterfeit ICT Goods címen kiadott anyag szerint az ICT kategóriába eső összes áru 6,5 százaléka nem a valódi forrásból származik, ami több mit másfélszer magasabb arány a tagországok 2016-os piaci átlagához képest.
Főleg a kínaiak csinálják, főleg az amerikaiakkal
Az OECD szerint az okostelefonok és IT kiegészítők magas értéke és a szinte kielégíthetetlen vásárlói igény együttesen teszik a hamisítók célpontjává az ágazatot, így a hamisított cikkek mennyisége és választéka is egyre nagyobb. A hamisítványok a fogyasztókra nézve egészségi vagy biztonsági kockázatokat hordoznak, de nyilvánvaló, hogy a gyártók és az állami szereplők is valós károkat szenvednek el a szolgáltatáskimaradások vagy a bevételkiesés miatt.
A kajli informatikai eszközök nem meglepő módón legnagyobb részt Kínából származnak; 43 százalékuk valamilyen amerikai márkát károsít meg, ezt 25 százalékban a finn és 12 százalékban a japán márkák követik.
A hamisított termékkategóriákról a Statista.com készített diagramot
Az okozott károkról csak 2013-as becslést közöl az OECD, akkor a hatóságok lefoglalt, ICT vonatkozású áru értékét 143 milliárd dollárra tették. Fontos szempont azonban, hogy ma már a hamis cucc kétharmada postán vagy csomagküldő szolgáltatáson keresztül cserél gazdát, ami eléggé megnehezíti, hogy pontos képet kapjanak a tényleges forgalomról.
A hamisított áruk között a videojáték-konzolok és -kontrollerek vezetnek 24 százalékos aránnyal, ezt a hangtechnikai eszközök és a mobiltelefonok követik 19-19 százalékkal. Ugyancsak két számjegyű, 15 százalékos a nem valódi memóriakártyák és -olvasók részesedése, és a médialejátszók 9 százalékos aránya is az ICT szektor átlaga fölött áll. A legkisebb mértékben az okoskártyákat (smart card), a merevlemezes meghajtókat és a kijelzőpaneleket hamisítják.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?