A Kolos nevű norvég-amerikai társaság Ballangen város mellett, már valamennyivel az északi sarkkörön túlra tervezi azt a beruházást, amelynek eredményeképpen felállna a világ eddigi legnagyobb publikus adatközpontja. A BBC beszámolójából kiderül, hogy a környék ellen csak a betegszabadságok aránya szól, ami az egész országban hagyományosan a legmagasabb, ez azonban minden bizonnyal annak volt köszönhető, hogy Ballangen eredetileg bányavárosként szerzett magának érdemeket.

Az adatközpont reménybeli befektetőinek azonban inkább a műszaki felsőoktatás közelségét emelik ki, ami elvileg évente 200, megfelelő képzettséggel rendelkező hallgatót bocsát ki évente, így a létesítményben a megfelelő munkaerő toborzása lenne a legkisebb probléma. Egyelőre a megfelelő invesztíciót próbálják összeszedni az adatközpont felépítéséhez, amibe állítólag hazai befektetők már beletoltak pár millió dollárt, de egy amerikai befektetési bankkal is tárgyalásokat folytatnak a fennmaradó összegről.

A kezdetekkor a szerverfarm még 70 megawattos fogyasztással működne, de ezt néhány éven belül 1000 megawattra tornásznák fel az újonnan telepített szerverek. Ezt a nagyságrendet jelenleg csak az Amazon virginiai klasztere éri el, ám lényeges különbség, hogy Ballangenben egyetlen, több mint 600 ezer négyzetméteren elterülő létesítményről lenne szó. Az új központ így területében is világrekord lenne (a legnagyobb ebben a pillanatban a kínai Lanfangban egy 585 ezer négyzetméteres központ), fogyasztását tekintve pedig messze megelőzné a mostani legnagyobb, pár száz megawattos önálló adatközpontokat.

Jobb helyet nem is találhattak volna

A Kolos vezetője a BBC-nek nyilatkozva kiemelte, hogy Norvégiában jutnak a legolcsóbban áramhoz, ráadásul ennek 100 százaléka zöld energia, amihez a világ egyik legstabilabb energiaellátó rendszere társul. A levegő páratartalma ideális, a külső hőmérséklet pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szerverek hűtésére minimális energiát kelljen fordítaniuk – utóbbi feladatra szintén bőven rendelkezésükre áll majd a friss, jéghideg víz. Erről a környékről beszélünk:
 

A BBC szerint a hasonló beruházások szempontjából igen kedvező, hogy Norvégiában rengeteg optikai kábelt fektettek le a vasútvonalak mentén, a kormány (és az EU) pedig nagyon sok pénzt tolt a gátak építésébe és a hidroelektromos energia előállításával kapcsolatos kezdeményezésekbe. Mindez a szélerőművekkel kiegészülve egészen komoly létesítmények tervezését is lehetővé teszi tisztán a megújuló energiaforrásokra támaszkodva.

A költségek csökkentése még az ennyire méretgazdaságos projektek esetében is igen kényes kérdés, mivel a vezető globális felhőszolgáltatók (mint az Amazon, a Microsot vagy a Google) folyamatos árversenyben vannak, és az elmúlt években rendszeres árcsökkentésekkel tartják nyomás alatt a többi adatközponti szolgáltatót. A legnagyobb piaci szereplők egyfolytában az aktuális piaci igények fölé célozva építik új kapacitásaikat, bár azt is nehéz elképzelni, hogy valamilyen radikálisan új adattömörítési technológia nélkül belátható időn belül megállna a kereslet növekedése.