Az IWS nyár közepéről származó adatai szerint az idén már a Föld lakosságának nagyobbik fele, akkor éppen 51,7 százaléka csatlakozott az internetre – vagyis olyan helyen élt, ahol az infrastrukturális feltételek adottak voltak a csatlakozáshoz, és felhasználóként hozzáférése volt internetképes eszközökhöz is. Ez számszerűen azt jelenti, hogy a valamivel több mint 7,5 milliárd emberből 3,88 milliárd szokott kisebb-nagyobb rendszerességel fellépni a világhálóra.

A webes felhasználók tábora ezzel majdnem a tízszeresére bővült az ezredforduló óta, miközben a teljes populáció nagyjából az ötödével növekedett az elmúlt 17 évben. A hálózat penetrációja természetesen továbbra is a fejlett világban a legmagasabb (az USA-ban 88, Európában 80 százalék körüli), de már Ázsiában is a lakosság majdnem fele, Afrikában pedig majdnem egyharmada tekinthető internet-felhasználónak – derül ki az IWS aktuális statisztikájából.

Internet = mobilitás?

A comScore legutóbbi The Global Mobile Report jelentéséből az is kiderül, hogy a gyors felfutás elsősorban a netezésre alkalmas mobil eszközök terjedésének köszönhető. Szeptemberben a felhasználók már több mint negyed része kizárólag ilyen készülékeken volt aktív világszerte, de általánosságban az is igaz, hogy a legtöbb régióban legalább tízből heten rendelkeznek mobil eszközökkel, akár a desktop számítógépekkel párhuzamosan.

A csak mobilos alkalmazás éppen azokon a helyeken meghatározó, ahonnan a globális felahsználói tábor növekményének legnagyobb része származik. A világhálóra kapcsolódó indiaiak 70 százaléka például csakis mobilon netezik, de Indonéziában is hasonlóan magas, 67 százalékos az ilyen felhasználók aránya (ezzel a két országgal önmagában is 1,6 milliárd emberről beszélünk), a mobil felhasználás nyilvánvalóan kedvezőbb belépési költségei és infrastrukturális feltételei miatt.

A fejlődő térségekben fele ekkora, de még mindig igen magas a kizárólag mobilos internethasználat részesedése: Mexikóban 37 százalékos, Brazíliában 29 százalékos, Kínában 22 százalékos. Ezek az arányok egyébként a spanyol vagy olasz piacra is érvényesek. Az USA-ban viszont már csak 12 százalék, Kanadában és az Egyesült Királyságban 8-8 százalék, Franciaországban 6 százalék, Németországban pedig csak 4 százalék ugyanez a megoszlás.

A kizárólag desktopot használó és a multiplatformosnak nevezett, tehát mobilt és asztali gépet is tartó netezők aránya régiók vagy országok szerint igen különböző. Általánosságban azonban igaz, hogy a "mobile only" felhasználók mindenhol egyre többen vannak az összes netezőhöz viszonyítva: Brazíliában 7, Spanyolországban pedig 5 százalékponttal nőtt az arányuk egyetlen év alatt, de az USA-ban is 2, sőt az Egyesült Királyságban is 1 százalékpontos emelkedést mért a comScore.

Az idejükből is többet adnak

Egy másik fontos mérőszám a mobilos idő, vagyis annak az időnek az aránya, amit a felhasználók az összes "digitális idejükből" a mobilon töltenek. Ez értelemszerűen azokban a régiókban magasabb, ahol a csak mobilos felhasználás is jellemzőbb, annál viszont mindenhol több, mint amilyen megoszlást önmagában feltételezne a mobil és/vagy desktop felhasználók száma. (A legkevesebb csak mobilos felhasználóval rendelkező németeknél is 57 százalék.)

A comScore szerint a webes felhasználás ilyen irányú változása alapjaiban változtatja meg az egész ökoszisztémát. A mobil appok például már nagyobb adatforgalmat generálnak, mint a mobilos böngészők, és az ilyen képernyők előtt töltött idő legnagyobb része is rájuk megy el. Bizonyos tartalomkategóriák szintén a mobil platformokkal együtt mozognak: a csak mobilos felhasználók az azonnali üzenetküldők között 81 százalékos jelenléttel rendelkeznek, de az időjárás-előrejelzések vagy mondjuk az álláskeresések között is kétharmados aránnyal bírnak.

A mobil internetezés jelemzője, hogy az erre szánt időnek már több mint negyede valamilyen közösségi tevékenységre fordul. Ez a trend persze fordítva is érvényes, vagyis az összes közösségi alapú digitális felhasználás 78 százaléka mobilon zajlik. Másik két meghatározó terület a kiskereskedelem és a média, amely már inkább mobil, mint desktop környezetből származtatja a forgalmának nagyobbik részét.

Ezzel párhuzamosan a még "desktopfüggő" iparágak, például a bankolás vagy az ingatlanpiac is már 40 százalék körüli mobilos időarányt mutathatnak fel. Sőt a mobilosok még az utóbbiak esetében is verik az asztali gépek felhasználóit: egy-egy hírolvasó a desktop hírolvasóknál 70 százalékkal tölt több időt a forrásaival, ami avilágátlagot tekintve még a banki alkalmazások tekintetében is 33 százalékkal magasabb a nagyjából megegyező online adaptációs szint mellett.