A környezetvédők, akik eddig főleg az energiafaló adatközpontok miatt aggódtak, most vigyázó szemeiket az okostelefonokra vethetik. A legfrissebb számítások szerint ugyanis azok széndioxid-kibocsátása több mint kétszeresére nő 2019-ig. Az angol  Juniper Research számolta ki, hogy az okostelefonok akkumulátorainak rendszeres töltése öt év múlva világméretekben már közel 14 ezer gigawattóra, zömében nem környezetbarát energiát emészt fel évente, ami 13 megatonna széndioxid kibocsátást eredményez. Ez jelenleg évi 6,4 megatonna. Összehasonlításképpen: Magyarország naponta átlagosan ennek egy százalékát használja el: mintegy 130-140 gigawattórát fogyaszt. Ennyi energiából közel 120  nagyobb város (nagyságrendileg 30-40 ezer háztartás) éves ellátását lehet biztosítani.

Mutassanak jó példát az infokom cégek

A 2019-es kibocsátás felét ázsiai széntüzelésű erőművek adják majd, ugyanis a térségben különösen gyorsan terjednek az okostelefonok. Az ázsiai országokban ma még a fogyasztók körében kevésbé elvárás, hogy az energiatermelést megújuló forrásokból biztosítsák, így voltaképpen maguknak az okostelefon-szállítóknak kellene rávenniük az energetikai cégeket, hogy minél több zöldenergiával lássák el az ipart és a fogyasztókat.

A Juniper Research szerint egyébként az infokommunikációs cégek is sokat tehetnek a környzeti terhelés csökkentéséért. Ahol ugyanis az infokommunikációs vállalatok hálózatuk áramellátásánál is ragaszkodtak a megújuló energiákhoz, az energetikai cégek más felhasználóikat is erőteljesebben terelik a zöld energia nagyobb mértékű felhasználása felé.

Új szabványok kellenek a komponensekre és az alkalmazásokra

A gyártók közvetlenül is hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, hogy csökkentsék a mobiltöltésből eredő környezetszennyezésükre, például azzal, hogy energiahatékony komponens- és alkalmazásszabványokat vezetnek be a termékeikre. Ennek lehet olyan hozadéka is, hogy nő az akkumulátorok üzemidejére, ami régóta kritikus pontja a mobil készülékeknek.

A szakértők szerint készüléktervezést is újra kellene gondolni, ugyanis egyes dizájnelemek sokszor gazdaságtalanná teszik az elavult készülékek újrahasznosítását. Ugyanakkor a kereskedőknek is léenne teendőjük: a termékek életciklusának végét is meg kellene tervezniük – például készülékcserével, szervezett hulladékvisszavétellel számolni –, hogy ne növekedjen az e-hulladékok okozta világméretű probléma.

Az ellátási láncból származó környezetszennyezés is nagy gondot okoz az iparnak. Ha a szállítók kellő ösztönzést kapnak a megfelelő változtatások végrehajtásához az a következő öt év során közel  58 megatonna károsanyag-kibocsátástól védheti meg a környezetet – vélik a kutatócég szakértői.