A Chromecast nevű kütyüvel szinte bármilyen forrásból megoszthatjuk a netes videókat a televízióval.
Hirdetés
 
A Google tegnap bejelentéseinek főbb mozzanatairól itt olvashatnak, de van egy téma, amit szánt szándékkal különválasztottunk a többitől. Miközben szinte az összes újdonságot meg lehetett előzetesen tippelni, a Google-nek mégis sikerült egy olyan dologgal előállnia, amire nem nagyon számítottunk, viszont ezzel olyan területre lép be a vállalat, ami a többi óriáscég fantáziáját is piszkálgatja már egy ideje.

Chromecast az új Nexus Q ■ A netes videók tévén történő megjelenítéséről van szó, amibe a Google-nek már egyszer beletört a bicskája. A Nexus Q szintén a netes, streamelt tartalmak továbbításáról szólt, de túlárazták, meg úgy egyébként se nagyon érdekelte a nagyközönséget, így nem is lett belőle kereskedelmi termék. Ennek pótlására, vagy továbbgondolásaként bemutatkozott viszont a mindössze 35 dollárba (alig 10 ezer forint) kerülő Chromecast, ez a HDMI portban elhelyezhető, WiFi-képes átjátszó eszköz, ami a lehető legegyszerűbben oldja meg a mobilkészülékeken, vagy éppen a PC-n nézett videók megjelenítését a tévé képernyőjén.

Chromecast: a Google ezzel képzeli el a tévézést

A használat, illetve a telepítés pofonegyszerű: a Chromecast csatlakozik a tévéhez, a microUSB portján veszi fel az áramot, szükséges csatlakoztatni a helyi vezeték nélküli hálózathoz (ennek segítségével létrehozza a saját hotspotját) és máris készen áll az adatok fogadására. Ehhez csak annyira van szükség, hogy az azonos hálózathoz csatlakozó mobilon, táblagépen, notebookon vagy asztali gépen futó Chrome böngészőben megnyomjuk a megfelelő gombot, aminek következtében pár pillanat múlva már a nagy képernyőn láthatjuk azt, amit addig a kicsin követtünk figyelemmel. A műsorfolyam innentől kezdve általunk is irányítható, de a kezünkben lévő eszközzel a hangerőt is vezérelhetjük.

Platformok nem számítanak  A Chromecast egyik nagy erőssége, hogy platformtól függetlenül használható, hiszen nem operációs rendszertől, hanem a böngésző alkalmazásától függ. Így az Androidon kívül működik iOS, Windows, Mac OSX alól, és nem vagyunk a videókra korlátozva, hiszen zenét (a Play Music kompatibilitás is adott persze), képet és minden olyan tartalmat képes átküldeni, ami a böngészőben megjeleníthető, lejátszható.

Az első tesztek szerint zökkenőmentesen, gyorsan működik a Chromecast, egy leheletnyi lag, azaz csúszás érzékelhető a két adatfolyam között. Ez többek között azért van, mert a technológia nem megduplázza és újra kihelyezi a képet a tévére, hanem a Chromecast segítségével újra letölti (ezért kell a netkapcsolat), majd úgy tolja ki a TV képernyőjére.



A kütyü tehát már megvan, az egyszerűség is adott, már csak masszív tartalomra van szükség, ami nem merül ki a YouTube és egyéb megosztó oldalak kínálatában. Itt jön képbe a Netflix, aminek a támogatottsága már indulástól adott, sőt, az Android 4.3 frissítése feloldotta a DRM-el kapcsolatos korlátozásokat is. A Netflix alkalmazás elindítása után érzékeli, hogy „cast képes” eszköz van a hálózatban, automatikusan megjelenik a megosztás gomb és már mehet is a tartalom a képernyőre. Mindez nyilván csak a kezdet, hiszen a Google közzétette a Cast SDK-t, aminek segítségével bármelyik műsorszolgáltató, vagy set-tob-box gyártó beépítheti a funkciót a szolgáltatásai közé.

Beindult a Google: jön az új Nexus 7, itt az Android 4.3
Táblagépen, mobilon is megújul a Google Maps
Megkezdte működését a magyar Street View 

Az egyelőre csak az USA-ban kapható Chromecast 35 dollárba kerül, első körben a Play Store-ban, illetve az Amazon.com kínálatában jelent meg, de az ígéretek szerint hamarosan bővül a kör. Maga a Google is azt ígéri, hogy a közeljövőben még több szolgáltatást támogathat a Chromecast, sőt, ha kicsit elengedjük a fantáziánkat, akkor rájöhetünk, hogy ezzel a módszerrel tulajdonképpen bármilyen eszköz bármilyen tartalma (pl. játékok) átlőhető a tévére, amivel a Google talán valóban képes lesz újjáértelmezni a tévézés és a tartalomfogyasztás fogalmát.

A Tesla robotaxik csókolommal köszönhetnek az emberi sofőröknek

Úgy fest, hogy még akkor is négyszer gyakrabban baleseteznek az átlagos amerikai autóvezetőkhöz képest, ha feltételezzük, hogy minden ütközésüket bejelentették.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.