Nem állunk jól az internetelérések elterjesztésében - derül ki az ENSZ-hez köthető Szélessáv Bizottság friss jelentéséből. A világ, mint annyi más területen, a netes hozzáférés szempontjából is erősen polarizált.

Messze még a 60 százalék

Idén év végére várhatóan 3,2 milliárd embernek lesz a Földön lehetősége arra, hogy rendszeresen használja az internetet. Ez az adat egyfelől pozitív, hiszen 2014 végén még csak 2,9 milliárdos volt ez a tábor. Másrészt viszont ez még mindig azt jelenti, hogy a világ nagyobb fele, egészen pontosan 57 százaléka el van vágva a modern kor egyik, ha nem a legmeghatározóbb csatornájától.

A jelentést jegyző Szélessáv Bizottságot az UNESCO és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ egyik szakosodott ügynöksége alapította 2010-ben azzal a szándékkal, hogy a digitális fejlődést világszinten segítsék. A friss adatok szerint a mérföldkőként kitűzött 4 milliárd internetező nem lesz elérhető 2020-ig.

Bár a világháló fokozatosan terjeszti ki csápjait, a növekedés üteme láthatóan lassul. 2012-ig kétszámjegyű volt a rendszeresen netező kör éves bővülése, ám tavaly ez 8,6 százalékra, idén pedig várhatóan 8,1 százalékra lassul. És ha így folytatódik tovább, akkor az ENSZ-nél szintén célkitűzésként emlegetett 60 százalékos arány (azaz hogy 10 emberből 6-nak legyen internete) elérése egyre messzebbi időpontra tolódhat ki.

Szegény országok, még szegényebb nők

Természetesen területi és demográfiai bontásban óriási különbségek mutatkoznak a fenti átlagolt adatokhoz képest. A világ fejlettebb részén kis túlzással mára már csak az nem internetezik, aki nem is akar. Ehhez képest a Föld 48 legszegényebb országában a lakosság 90 százalékának esélye sincs a világháló lehetőségeit kihasználni. 

Ráadásul ezekben a fejletlen régiókban még komolyabb eltérések mutatkoznak a nemek szerinti csoportosításkor. Az elmaradottabb országokban a nők átlagosan 25 százalékpont hátrányban vannak a férfiakkal szemben az internetelérés arányait nézve. Sőt, az eltérés akár 50 pontos különbséget is képes mutatni egy sor afrikai országban.  

Szintén nem éppen a felzárkózást segíti, hogy pontosan ezek azok a régiók, ahol olyan különleges nyelvek és nyelvjárások vannak használatban, amelyek alig vagy leginkább semennyire nincsenek jelen az interneten. A tanulmány szerint a világon jelenleg létező nagyjából 7100 nyelv közül mindössze 5 százalék adja a világháló teljes tartalmát.