Miközben a világ fejlettebb felében szinte mindenkinek elérhető, addig a legszegényebb régiókban csak egy igen szűk felső réteg kiváltsága az internetezés.
Hirdetés
 

Nem állunk jól az internetelérések elterjesztésében - derül ki az ENSZ-hez köthető Szélessáv Bizottság friss jelentéséből. A világ, mint annyi más területen, a netes hozzáférés szempontjából is erősen polarizált.

Messze még a 60 százalék

Idén év végére várhatóan 3,2 milliárd embernek lesz a Földön lehetősége arra, hogy rendszeresen használja az internetet. Ez az adat egyfelől pozitív, hiszen 2014 végén még csak 2,9 milliárdos volt ez a tábor. Másrészt viszont ez még mindig azt jelenti, hogy a világ nagyobb fele, egészen pontosan 57 százaléka el van vágva a modern kor egyik, ha nem a legmeghatározóbb csatornájától.

A jelentést jegyző Szélessáv Bizottságot az UNESCO és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ egyik szakosodott ügynöksége alapította 2010-ben azzal a szándékkal, hogy a digitális fejlődést világszinten segítsék. A friss adatok szerint a mérföldkőként kitűzött 4 milliárd internetező nem lesz elérhető 2020-ig.

Bár a világháló fokozatosan terjeszti ki csápjait, a növekedés üteme láthatóan lassul. 2012-ig kétszámjegyű volt a rendszeresen netező kör éves bővülése, ám tavaly ez 8,6 százalékra, idén pedig várhatóan 8,1 százalékra lassul. És ha így folytatódik tovább, akkor az ENSZ-nél szintén célkitűzésként emlegetett 60 százalékos arány (azaz hogy 10 emberből 6-nak legyen internete) elérése egyre messzebbi időpontra tolódhat ki.

Szegény országok, még szegényebb nők

Természetesen területi és demográfiai bontásban óriási különbségek mutatkoznak a fenti átlagolt adatokhoz képest. A világ fejlettebb részén kis túlzással mára már csak az nem internetezik, aki nem is akar. Ehhez képest a Föld 48 legszegényebb országában a lakosság 90 százalékának esélye sincs a világháló lehetőségeit kihasználni. 

Ráadásul ezekben a fejletlen régiókban még komolyabb eltérések mutatkoznak a nemek szerinti csoportosításkor. Az elmaradottabb országokban a nők átlagosan 25 százalékpont hátrányban vannak a férfiakkal szemben az internetelérés arányait nézve. Sőt, az eltérés akár 50 pontos különbséget is képes mutatni egy sor afrikai országban.  

Szintén nem éppen a felzárkózást segíti, hogy pontosan ezek azok a régiók, ahol olyan különleges nyelvek és nyelvjárások vannak használatban, amelyek alig vagy leginkább semennyire nincsenek jelen az interneten. A tanulmány szerint a világon jelenleg létező nagyjából 7100 nyelv közül mindössze 5 százalék adja a világháló teljes tartalmát.

Közösség & HR

Hasznos trükköt tanult a Gemini

A Google generatív MI-asszisztense mostantól a felhasználói kívánalmak alapján egy sor népszerű fájlformátumban is képes prezentálni válaszát már magában a beszélgetési ablakban.
 
Hirdetés

A jövőálló digitális megoldások sikere az üzleti értékteremtésben mérhető

Az informatikai fejlesztések gyakran technológiai kérdésként jelennek meg, pedig egy kódsor vagy digitális megoldás önmagában soha nem lehet végcél. A 4D Soft több mint 35 éve ennek szellemében fókuszál a projektek negyedik dimenziójára: az üzleti értékteremtésre.

A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

Hirdetés

A hibakeresés nem egyenlő az alkalmazásbiztonsággal

Építsünk olyan AppSec környezetet, amely csökkenti az alkalmazásfejlesztés kockázatait, de nem válik a gyors leszállítás akadályává!

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.