A pénzügyi szektor és egészségügy felé is nyitna a DXC Technology hazai leányvállalata, mondta Czibók Zoltán ügyvezető, akinek a szakemberhiány megoldására is van ötlete.
Hirdetés
 

Áprilisban Magyarországon is felállt a CSC és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) vállalati szolgáltatások üzletágának egyesüléséből létrejött új vállalat, a DXC Technology, melynek élére Czibók Zoltánt nevezték ki. Czibók előtte mintegy húsz évet dolgozott a HP-nál. (A magyar folyamatokról itt írtunk.)

Márkafüggetlenként indulhatnak

A HPE és a CSC tavalyi tárgyalásakor még az volt a terv, hogy a CSC nevet viszi tovább a közös vállalat. De mit takar a DXC – kérdeztük az ügyvezetőt. Mint mondta, erre az ügyfelek is rá szoktak kérdezni. A három betű azonban nem rövidítés, hanem egy jelképrendszer, ami azt kívánja szimbolizálni, hogyan tudnak a hozzájuk forduló cégeknek segíteni a digitális transzformációjukban. A D jelentheti a digitalizációt, az X a cég multiplikátor szerepét szimbolizálja, amivel megsokszorozza a digitális átalakulásban rejlő lehetőségeket, a C pedig – kinek ahogy tetszik – lehet a change, vagyis a változás, de lehet a client, vagyis az ügyfél is.

A DXC Technology esetében az alapítói 1+1 sem egyszerűen kettő, hanem egy teljesen új, márkafüggetlen üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás. A 16 kiemelt üzleti partner közül csak egy a HPE, mellette ott van a hardver- és a szoftverpiac valamennyi meghatározó cége, például az SAP, a Microsoft, a ServiceNow, de az IBM és a DELL/EMC is.

Fókuszban a konzultáció és a BPS

Az egyesítés fontos kérdése volt a két cég portfóliójában lévő átfedések kezelése. A HPE-től jöttek azok a klasszikus elemek, amiket a HPE nagyvállalati szolgáltatások üzletága vitt, a CSC portfóliójából származik a többi elem. "Az egyszerűsítések után a konzultációs, rendszerintegrációs, outsourcing projekteket visszük tovább" – mondta Czibók Zoltán.

A konzultáció minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap, de hasonlóan fontos az üzleti folyamatok kiszervezésére a BPO-ra épülő BPaaS (BPO as a Service). A klasszikusok közül nagy figyelmet kap a big data, az analitika, a felhőszolgáltatások is, valamint minden, ami az ügyfelek alkalmazás környezetéhez kapcsolódik, például az alkalmazásintegráció, a modernizáció, a vendorkonszolidáció és az alkalmazásoutsourcing.

A társalapító CSC jogilag létezik ugyan Magyarországon is, de értékesítési tevékenységet nem folytat. A DXC mégis megörökölt tőle olyan multinacionális ügyfeleket, amelyeket a CSC korábban más országból szolgált ki. Ezek főleg a banki és biztosítói szektorban tevékenykednek. A DXC-nél a pénzintézeti szektor teljesen új ágazatként jön a képbe, és az ügyvezető szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy előbb vagy utóbb meg fognak jelenni a hazai biztosítói piacon is.

A CSC csoportnak erős egészségügyi kompetenciája is van, ezért már vizsgálják azt is, hogyan illeszkedhet az a magyar DXC-hez. Az ügyvezető nagy szabadságot kapott abban, hogy milyen szektorokra koncentráljon a magyar leányvállalat. Ezt arra vezeti vissza, hogy a hazai és általában a régióbeli piacok jelentősen eltérnek a fejlett nyugat-európai országokéitól.

Ma már jóval nehezebb bármit is eladni

Czibók Zoltán szerint a DXC nagy pozitívuma, hogy a korábbi cégeknél tapasztalt bonyolult szervezeti felépítéssel szemben itt az anyavállalati hierarchia letisztult, kellően lapos, ami gyorsítja a döntési folyamatot. Az új cég egyébként kiválásos jogutódlással jött létre. Tavaly decemberben jött létre az Enterprise Service Magyarország (ESM) Kft-, amelybe átvitték az az összes ügyfelet és alkalmazottat. Az ESM akkor még a HPE tulajdonában volt, és áprilistól reprezentálja a DXC-t Magyarországon. A CSC Magyarország egyelőre jogilag önálló, de várhatóan szintén beolvad az új cégbe.

A DCX világméretekben jelenleg 140 ezer főt foglalkoztat, éves árbevétele 25 milliárd dollár. Magyarországon sem számít kis vállalkozásnak. Az elődvállalatoktól 6 telephelyet örökölt, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az ezer főt. "Egyre több a munka, hiszen nemcsak Magyarországot szolgáljuk ki. Az árbevételünk kétharmada exportból származik. Ehhez most még elegendő a létszám” – mondta az ügyvezető.

A portfólió preferált részeiben pre-sales konzulenseket is alkalmaznak, akiknek sokszor már nem az informatikai vezetőkhöz (CIO) kell becsengetniük, hanem az üzleti menedzsmenthez, a vezérigazgatóhoz, a pénzügyi és operatív vezetőhöz. Ugyanakkor Czibók szerint a CIO szerepe nem lett kisebb, csak sokkal bonyolultabb.

És hogy miért van szükség a pre-sales szintre? Az ügyvezető szerint a képlet viszonylag egyszerű: most már jóval nehezebb bármit eladni az IT-piacon, az erőforrások is szűkösebbek lettek, a piac is egyre érettebb. Egy nagyvállalat ma már nem fog bele egy beruházásba komoly üzleti számítások nélkül, ráadásul az informatika ezekben a projektekben sok esetben már csak a sor végén van.

Emellett a legtöbb megoldást nem kell megvásárolni, hiszen felhőből, szolgáltatásként is igénybe lehet venni. "Magyarországon persze még nagyon vegyes a kép. Találkozunk olyan céggel, amely megnevezi, hogy milyen konkrét terméket és/vagy szolgáltatást akar magának, de vannak olyan vállalatok is szép számmal, melyek már üzleti problémájukra keresnek megoldást, és ahhoz a konkrét termékek és szolgáltatások kiválasztását a szállítóra bízzák.”

A magyar szolgáltatói piacon keresik azokat a réseket, melyekre be tudnak törni. Czibók szerint az, hogy a már említett pénzintézeti és egészségügyi szektorban erősítenek, már szinte eldöntött tény. Emellett a vállalatnál fut egy globális trendvizsgálat, amelynek a magyarországi eredményéből is szeretnének meríteni.

Magyarországon a vállalati szolgáltatásokban nagy a verseny, ráadásul ma már két olyan szereplő is van, a T-Systems és az Invitel, melyek komplex infokommunikációs vagy távközlési szolgáltatást is bele tudnak csomagolni az ajánlataiba. "SIM-kártyát biztosan nem fogunk árulni, bár elvileg megtehetnénk, a távközlési szektorban viszont mi sem vagyunk kezdők. Két nagy piaci szereplőnél már ott vagyunk, melyeknél az alkalmazásvilág közelében tudunk igazán hasznosak lenni" – mondja az ügyvezető.

Reaktiválni kell az idősebb szakembereket

Mint sok más hasonló informatikai cég, az ESM is küzd a szakemberhiánnyal, sok pozíciót hirdettek meg országszerte. Java programozót, tanácsadót és közműiparhoz értő projektmenedzsert egyaránt keresnek. A tehetséges fiatalokat már az egyetemekről igyekeznek elcsábítani. A tapasztalt szakembereknél annyival bonyolultabb a helyzet, hogy a megfelelő jövedelem mellett izgalmas feladatokat is kell kínálni, mert ma már nem minden a fizetés. A szeniorságot azonban nem életkorhoz, hanem minősítésekhez, vizsgákhoz, tapasztalatokhoz kötik. Emellett látnak lehetőséget a régi szakemberek reaktiválásában is, akiknek az átképzésével érdemes foglalkozni.

A cégnél egyébként ösztönzik a szervezeti egységek közötti mozgást is. Segítik az ehhez szükséges ismeretek megszerzését, de a pozíciót váltónak el kell fogadnia, hogy az új területen nem számít egyből top szakembernek. Ugyanakkor nem lehet kezdőnek sem tekinteni, hiszen benne vannak a kilométerek, a sebesség meg a lojalitás, és ezek rengeteget érnek. "Személy szerint nagyon hiszek ebben, de egyelőre vegyesek a tapasztalataim. Az idősebbekben kevés a nyitottság. Pedig nem jó becsontosodni egy adott területen, főleg egy ilyen gyorsan változó iparágban, mint az informatika.”

Czibók Zoltán szerint országos szinten is megérné mélyebben foglalkozni ezzel a problémával. Mint mondja, manapság már a gyerekeknek sem azt a kérdést kell feltenni, hogy "mi leszel, ha nagy leszel?", hanem hogy "hány szakmád lesz, mire felnősz?"

Piaci hírek

Képzeljen el egy országot, ahol két emberre jut egy megfigyelőkamera

De nem is kell elképzelni: Kína hamarosan ilyen lesz. Már most is közel 170 millió kamera figyeli az embereket a távol-keleti országban.
 
A magánszektorban az egyetlen út a sikeres üzletmenethez az ügyfélen keresztül vezet. Ha értjük, mit akar, igényeit hatékonyan és gyorsan ki tudjuk elégíteni, akkor nincs menekvés a növekvő bevétel elől.

a melléklet támogatója a TOPdesk

Hirdetés

Agilis módszerek a szolgáltatás-menedzsmentben

Számos szervezet hozott olyan stratégiai döntést, hogy mindent agilis módszerek alapján kell csinálni. Az a felismerés indokolta ezt, hogy az elégedett ügyfelek és egy működő végtermék fontosabbak, mint a folyamatok vagy szerződések. A szolgáltatásmenedzsment területén ez különösen lényeges.

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.