Papír helyett bitek | A technológia fejlődésével járó változások gyönyörű metaforájaként is tekinthető vállalkozással az egykori papírgyár továbbra is részt vállal az információk továbbadásában, de immár a Google szervereinek kiszolgálásával.
Az adatközpont hűtését a Balti-tenger talapzatának közeléből kiszivattyúzott hideg vízzel oldják meg, melyet a malom húszéves, ám újjá varázsolt szivattyúi hoznak felszínre.
Hőség esetén szabadnap | Azonban a finn projekt nem az első előremutató fejlesztése a cégnek ebben a témában. Múlt évben kiszivárgott információk szerint a belgiumi Saint-Ghislainben található Google-adatközpont kizárólag a környék levegőjét használja hűtésre. Amennyiben annyira forróvá válna a külső hőmérséklet, ami már veszélyeztetné a működést, akkor egyszerűen leállítják a központot.
A Google rengeteg szerverparkja közötti optimális munkamegosztást a cég saját fejlesztésű megoldása, a Spanner végzi. Ennek segítségével a Google folyamatosan és gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül képes a lehető leggazdaságosabb módon üzemben tartani elképesztő méretű rendszerét.
Számtenger | A keresőóriás eddig gondosan ügyelt arra, hogy adatközpontjairól a lehető legkevesebb információt hozza nyilvánosságra, de a Spanner hatáskörébe tartozó eszközpark méretéről egy hivatalos prezentációból azért nagyjából lehet következtetni. A Google egy- és tízmillió közötti számú szerveren kívánja üzemeltetni a platformot, ami körülbelül 10 trillió (1013) könyvtárat és leírhatatlanul sok, 1018 bájt információt jelent. Mindezt a Föld több száz pontján létesített központjaiban tárolja a cég.
A finnországi adatpark más megújuló energiára is támaszkodik majd. A tervek szerint a központ közelében lévő 12 megawattos szélerőmű-rendszer termelése is részben a Google szerverparkját szolgálja ki. Érdekesség, hogy a szélerőmű területének egy részét maga a cég adományozta a helyi áramszolgáltatónak.
Az adatközpontot jelenleg is építik, és várhatóan a következő évben állhat munkába.
a melléklet támogatója a ONE Solutions
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?