Igazán pikáns, hogy a Startegy& és a PwC közös tanulmánya, a 2015 Global Innovation 1000 a Volkswagent hozza ki az első helyre azon a listán, amelyen a kutatás-fejlesztésre legtöbbet költő vállalatokat rangsorolták. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a tanulmány szerint ettől még nem a VW a leginnovatívabb vállalat.

A vizsgált ezer cég 2015-ben összességében 680 milliárd dollárt fordít K+F-re, de ebből a húsz legtöbbet költő cég közel 180 milliárddal veszi ki a részét, a maradék 500 milliárd pedig 980 cég költéseiből jön össze.

Computing, elektronika, egészségügy...

Bár a cégek rangsorát a Volkswagen vezeti, iparági szinten az elmúlt egy évben nem az autógyártók fordították a legtöbbet kutatásra. Az iparági rangsort messze computing és elektronikai ipar, valamint az egészségügy vezeti. A VW egyébként 15,3 milliárd dollárt fordít erre, látványosan többet, mint például a lista harmadik helyezettje, az Intel (11,5 milliárd), de a Samsung K+F laborjai is több mint egymilliárddal kevesebből gazdálkodhatnak idén. Az informatikai, elektronikai, szoftver és internetes iparágba sorolt cégek egyébként összességében 242 milliárdot költenek K+F-re, azaz mintegy 35 százalékát a teljes körnek.

A húszas listán négy cég, a Samsung (14,1 milliárd dollár), az Intel (11,5 milliárd), a Cisco (6,3 milliárd) és az Apple (6 milliárd) képviseli a computing és elektronikai iparágat. Érdekesség, hogy az Apple először kerül az első húszba a felmérés történetében (2007-re készítették el először), de Cupertinóban idén nagyon belehúztak: 2014-hez képest ugyanis 35 százalékkal növelték K+F kiadásaikat. A húszas listán egyedül az Amazon bővítette a pénzkeretét nagyobb mértékben: 41 százalékkal költenek többet idén, mint tavaly.

Mindenki Ázsiában akar fejleszteni

Bár a távol-keleti cégek szeretik hangoztatni, hogy szívesen hozzák a fejlesztőlaborjaikat Európába vagy épp az USA-ba – ebben különösen a telekommunikációs hálózati berendezéseket gyártó cégek (pl. Huawei, ZTE) jeleskednek –, a tanulmány kicsit más képet mutat. Az amerikai és európai cégek viszik inkább minél keletebbre ezt a tevékenységüket.

Ettől persze még mindig toronymagasa az Egyesült Államok vezet. 2007-ben jóval magasabb szintről is indult: akkor a vizsgált vállalatok költése összességében 109 milliárd dollár volt, 2015-re pedig 145 milliárdot mért a kutatás. Kína fejlődik a leggyorsabban: 9 év alatt több mint duplájára, 25 milliárdról 55 milliárdra növelték a kínai vállalatok – nem utolsósorban hathatós állami segítséggel – a költéseiket, amivel sikerült átvenniük a második helyet. Ehhez képest a harmadik helyen álló Japánban és a negyedik Németországban alig bővítették a cégek ezt a tevékenységüket: előbbiben 40-ről 50 milliárdra, utóbbiban 28-ról 32 milliárdra nőtt a listára kerülő cégek K+F költése.

A tendencia Amerika számára akár aggasztó is lehet – az európai cégekről nem is beszélve –, ugyanis ha ilyen tempóban bővül a távol-keleti és dél-ázsiai régió, belátható időn belül áttevődhet az innováció központja az ázsiai országokba.

A teljes igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a Kínában megjelenő K+F tevékenység nem belső forrásokból táplálkozik. Jelentős része ugyanis lényegében importált tevékenység, azaz olyan cégek növelik a kínai fejlesztési kiadásokat, melyek székhelye nem Kínában van. A legnagyobb hozzájárulók egyébként az egyesült államokbeli és a más ázsiai országokban lévő vállalatok. Az USA ilyen módon 18,2 milliárd dollárral, Japán 9,2 milliárddal, Németország pedig 4,6 milliárddal járul hozzá a kínai innovációhoz. (Az európai cégek összességében egyébként 8,4 milliárd dollárt költenek el Kínában K+F-re.)

Ázsia olcsóbb, de Amerikában jobb a klíma

A tanulmány persze próbálta kideríteni az okokat is: a vállalatok zömében azért szeretik Kínába vinni a fejlesztőlaborjaikat, mert 1. ott van a gyártás, és sokkal jobb, ha ahhoz közel van a fejlesztés is; 2. sokkal olcsóbban megússzák, mint a saját országukban.

Az érdekes az, hogy már van Kínánál is olcsóbb helyszín, és már a kínai vállalatok is felfedezték, hogy olykor gazdaságosabb exportálni a kutatási tevékenységüket, bár ez egyelőre szerény, 2 milliárd dollár értéket képvisel.

Kína mögött nagyon jön fel India, idén már 28 milliárd dollár volt a listára került, és jelentős K+F tevékenység koncentrálódik Dél-Koreában is.

Az amerikai cégek dominanciája a kutatás-fejlesztésben ugyan megkérdőjelezhetetlen, de irdatlan összeget költenek ilyen célra külföldön is. Míg a belső K+F költések 2015-ben 145 milliárd dollár körül alakulnak, 121 milliárdnyit exportáltak olyan országokba, ahol olcsóbb a fejlesztés: Indiába, Kínába, Dél-Koreába.

Európa pedig exportálja az USA-ba. Ebben főleg a német cégek jeleskednek. Persze sem az olcsóság, sem a kedvez ő adózás nem vonzhatja őket, ellenben az innovációs kultúra és a koherens ökoszisztéma mindenképpen vonzó. Nagyon sok stratup is igyekszik Amerikába, mondván, ha ott sikeres lesz, akkor sikeres lehet az egész világon.

Európa gyengélkedik. 2007-ben például még komoly vonzerőt képviselt más kontinensek, például amerikai cégek számára, hogy ide helyezzék fejlesztéseiket (Nagy-Britannia volt az első számú célpont, de jelentős volt a skandináv országokba irányuló K+F export is.) A mostani gyengélkedés egyik oka, hogy az európai cégek szívesen viszik olcsóbb országokba ezt a tevékenységüket, amiből egyelőre a kelet-európai országok is profitálnak, mindenekelőtt Lengyelország és Románia.