A Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) nemrég közzétett kutatása alapján a telepített ipari robotok 2016 végi, 1,828 milliósra becsült darabszáma 2020-ra 3,053 millióra növekedhet, ami a következő évekre átlagosan 14 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg. Az idén már Kínában működik a legtöbb ilyen eszköz, ahol messze a legtöbb ilyen eszközt vásárolták. A növekedés az ázsiai-auusztrál régióban lesz a leggyorsabb ütemű (az IFR prognózisa alapján 21 százalékos), míg Amerikában 16, Európában pedig 8 százalékra teszik az átlagos éves bővülést.

Kína egész földrészeket hagy állva

Tavaly az ipari robotika öt legnagyobb piaca, vagyis Kína, Dél-Korea, Japán, az USA és Németország, együttesen a globális szállítások háromnegyed részét (74 százalékát) jegyezte. Ezen belül Kínában több robotot rendeltek, mint a második és harmadik helyezett, szintén ázsiai piacokon együttvéve. Az is beszédes összehasonlítás, hogy az IFR által Kínához rendelt, 87 ezer darabos mennyiség ugyanabba a nagyságrendbe esik, mint Európa és az amerikai kontinensek összesített, 97,3 ezres forgalma.

Az IFR szerint 2020-ban a Kínában működő ipari robotok száma már az egymilliós darabszámot közelítheti (az előrejelzés egész pontosan 950 ezer gépről szól), ehhez képest egész Európában 611 ezer robot dolgozik majd. Érdekes viszonyítás, hogy az évtized végén Ázsiában nagyjából 1,9 millió ipari robot lesz, ami ugyanannyi, mint amennyi 2016 végén az egész világon volt. A kínai szállítók is folyamatosan növelik részesedésüket a hazai piacukon, amelynek tavaly év végén valamivel kevesebb mint egyharmad részét birtokolták.

A környéken a csehek a leginkább robotizáltak

Az ABI Research ez év elején kiadott előrejelzése alapján az ipari robotika teljes forgalma 2020-ra átlépi a 30 milliárd dolláros határt, 2025-re pedig megközelíti a 45 milliárd dollárt. Iparágak szerinti lebontásban továbbra is az autógyártók viszik majd a prímet, bár részesedésük csökken a különböző vertikális szegmensek gyors bővülése miatt. A leggyorsabban az élelmiszeripar és a vonatkozó csomagolástechnológiák, a gyógyszeripar és a szépségipar beruházásai növekednek.
 

A mi régiónkban az előző évet tekintve 29 százalékos emelkedést vártak a kutatók, aminek sajnos nem a magyarok örülhetnek a legjobban, mivel a környéken Lengyelország és Csehország rendelkezik a leginkább robotizált iparral – utóbbi még a fenti, globális toplista alján is felbukkan. Uniós szinten elmondható, hogy a tagállamok 65 százalékában átlagon felüli az 10 ezer főre jutó ipari robotok száma, és a világ tíz legjobban robotizált iparával rendelkező országból öt az EU tagja.

A robotsűrűségben ugyancsak jól teljesítenek a nyugat-európai gazdaságok, amelyek a robotok volumenét tekintve nyilvánvalóan lemaradnak Kína mögött, a robotsűrűség tekintetében azonban megelőzik a gyorsan fejlődő ázsiai gazdaságot. Az is érdekes, hogy az itteni trendek egyelőre nem igazolják az ezzel összefüggő munkaerőpiaci félelmeket: a német autóiparban például az álláslehetőségek száma az évtized első öt évében az előző évek 2,5-3 százalékával bővült.