A kormányzati szereplők a közelmúltban a szektorral folytatott szakmai egyeztetések során világossá tették, hogy a távközlési ágazatot érintő jogszabálymódosításokat – a vonatkozó uniós és hazai rendelkezésekkel összhangban – iparági egyeztetés előzi meg. Most minden előzetes szakmai egyeztetés, valamint hatástanulmányok nélkül a kormány egy éven belül harmadszor változtatja jelentős mértékben az iparág adóterheit, beavatkozva ezzel a verseny- és piacszabályozási kérdésekbe. A kiszámíthatatlan adópolitikai környezet kedvezőtlenül befolyásolja a cégek befektetési hajlandóságát és a mobiltávközlés esetében ez negatívan érintheti a küszöbön álló frekvenciaértékesítés lehetséges eredményét - reflektált sajtóközleményében a hétfőn bejelentett újabb megszorítási csomagra az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

Púp hátán púp ■ A szervezet kiemeli, hogy a vezetékes szolgáltatásokat jelenleg két különadó is terheli, a mobilszolgáltatások esetében pedig már évek óta nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas az állami elvonás mértéke. Az AT Kearney nemzetközi tanácsadócég idén májusi felmérésére hivatkozva azt is megemlíti a közlemény, hogy itthon az átlagos percdíj 40 százaléka adóból, járulékból és különböző hatósági díjakból áll, így ez a legmagasabb ilyen jellegű teher Európában.

Az IVSZ álláspontja szerint az új adóteher többek között veszélyezteti, hogy Magyarországon teljesüljön az Európai Unió által lefektetett digitális menetrendben elvárt szélessávfejlesztés, és megnehezíti az innovatív technológiák és szolgáltatások elterjedését. Az iparági szervezet azt is fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat elfogadásával az adóemelésből származó bevételek sokszorosától eshet el a költségvetés, hiszen az idei évre tervezett frekvenciaértékesítések során piacra kerülő frekvenciák piaci értéke – és így értelemszerűen ára is – az adóemelés valamint a kiszámíthatatlan adópolitika hatására objektíve jelentősen csökkenne.

A közlemény zárásaként párbeszédet, kiszámíthatóságot, valamint fenntartható versenyképességet és a lakossági igények magas szintű kielégítését támogató adópolitikát sürget az IVSZ, egyúttal kéri a törvényjavaslat visszavonását.

Lepattanó kritikák ■ Utóbbira természetesen gyakorlatilag nullával egyenlő az esély, hiszen a korábban bevezetett, szintén mindennemű érdemi párbeszéd nélkül hozott különadók esetében is hasonló érvek és kérések merültek fel, ám a telekommunikációs piaccal nem különösebben barátságos kormányzat hajthatatlannak bizonyult.

A távközlési adó újabb emelése már csak azért is kétséges lépés, mert idén kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság. Az EB véleménye szerint a telefonadó uniós jogot sért. A távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis – az uniós előírásokkal ellentétben – nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja.

Az EB először úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. Az MTI-nek nyilatkozó uniós tisztviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a 2012. július 1-jétől kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság már a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Azt az ügyet jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.