Steve Jobs rajongóinak idén is lesz mire emlékezniük, sőt fel is készülhetnek az ünnepre, például egy jó kis gépfelújítással.
Steve Jobs egész élete a tökéletes keresésével telt. Olyan tökéletes eszközöket akart készíteni, ami megváltoztat bennünket. Soha nem a vásárlói igények kiszolgálását tekintette céljának. Amikor 1996-ban 7 millió dollárból megalapította a NeXT-et, olyan eszközök fejlesztésébe kezdett, melyekat akkoriban csak kevesek értékeltek. Kereskedelmi siker nem is kísérte a gépeket, ám minden olyan technológia kikristályosodott a NeXT-ben, melyek később, Steve Jobs visszatérésekor az Apple-t is naggyá tették.

Egyszerű formába zárt nagyszerű teljesítmény Az egyedi gép egy magnézium-ötvözetből készült, strapabíró házat kapott,mégpedig a lehető legegyszerűbb formájút. Ehhez nem lehet mit hozzáfűzni.



A forma egyszerűsége előrevetíti a későbbi Macek és iPhone-ok formavilágát. Jobs később is nagyon jó érzékkel választotta ki a legmegfelelőbb formát, amellyel egyértelműen közvetíthette az eszköz műszaki tartalmának tökéletességét.



Az 1988-ban bemutatott NeXT, nézzük bármelyik oldaláról is, a legaprólékosabban kidogozott eszköz lett. A forma redukálásával Jobs messze megelőzte a korát – ahogy a műszaki paraméterekkel is. Nem véletlenül volt a NeXT őrületesen drága, 88-ban, piacra dobásakor 6500 dollárt kértek érte (ez megközelítőleg 13 ezer mai dollárt jelent!). Az eredeti modell a Motorola 25 MHz-es órajelű 68030-es processzorára épült. A CPU munkáját egy lebegőpontos műveletekért felelős egység, valamint egy a DSP (digital signal processing) egység segítette. A háttértár egy 256 megabájtos magneto-optikai meghajtó volt. (Összehasonlításképp: az akkor csúcs Macintosh-okban 20 megás merevlemez dolgozott.) A gépet alapból 8 MB memóriával szállították, és 16 MB-ig lehetett bővíteni. A 17 hüvelykes, 1120×832 képpontos képernyő ugyan szürkeárnyalatos volt, de beépített hangszórója volt. A 85 gombos billentyűzet és a monitorba, kétgombos egér pedig a billentyűzetbe kapcsolódott, így egyszerűsítette a kábelezést.



(A kép nagyítható)

Forradalmi kezelőfelület és a tudományos alkalmazások Volt mit kiszolgálni a rendkívül erős vasnak. A multitasking működést támogató és egyedi grafikus kezelőfelület kapott operációüs rendszer számtalan újítást tartalmazott. Amellett, hogy unixos, BSD-alapú (később ugyanez lesz a Mac OS X alapja is) volt, az oktatásban és a tudományos kutatásban is remekül használható programok futottak rajta. Jobb oldalon látszik az "alkalmazásdokkoló", ami szintén messze megelőzte korát. (A unixos múlt annyira jelen volt, hogy egy Terminal ablakot nyitva a unixos "ps -axl" paranccsal le lehetett kérni a futó folyamatokat.)



A megjelenítési képességei is kiválóak volta. Itt például jól látható, hogy a Mathematica nevű programban hogyan rajzoltatható ki a képernyőre egy paranccsal egy függvény vizuális megjelenése.



Mi kell a készülődéshez? Egy megkopott NeXT, némi gyári javító festék – és kitartás.

A Bitport keresi Magyarország NeXT-jét. Küldjön róla fotót, ha van a birtokában ebből a rendkívüli technikai érdekességből! Levelét várjuk az [email protected] címre.

56 éves korában elhunyt Steve Jobs
Steve Jobs a vezérek királya

Milliárdnyi ember elől ihatja el a vizet a mesterséges intelligencia

Az ENSZ egyik szervezetének friss jelentése olyan óriási energia-, víz- és földterület-felhasználásra figyelmeztet, ami súlyos környezeti és méltányossági kihívásokat vet fel a globális MI-infrastruktúrát illetően.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.