Még az első filmje sem készült el, de sztárként ünneplik Hollywoodban Ericát. Kevesebbet fog keresni, mint Scarlett Johansson, aki állítólag tavaly 56 millió dollárt filmezett össze, és akár éjjel-nappal forgathat a kiégés veszélye nélkül. Ő ugyanis Erica, aki ha nem is az első robot "filmcsillag", a mesterséges intelligencia vezérelte humanoidok között mindenképpen az első.

Szép és intelligens - és műanyag

Erica vöröses hajával, amit elöl rövid frufrura vágtak, boci szemeivel igazi japán szépség. Teremtője Ishiguro Hiroshi, az egyik leghíresebb japán robotfejlesztő, aki az Oszakai Egyetem Intelligens Robot Laboratóriumának vezetője. Jelenleg vélhetően Erica a legemberibb intelligens robot, amely kilép a fejlesztőlabor világából. Ráadásul egy film (fő)szereplője lesz: az első autonóm intelligens robot, amivel (vagy akivel?) filmet forgatnak.

Külsejét szépségversenyek győztesei alapján mintázták, ettől nagyon szabályos, ám emiatt is ordít róla, hogy nem élő emberrel van dolgunk. A hangja meglehetősen fémesen cseng, mozgása pedig darabos. Ez utóbbit egyébként úgy oldják meg a filmben, hogy jeleneteinek többségében Erica majd ülni fog.

Ishiguro egy olyan világot képzel el, ami tele van Ericához hasonló humanoid robotokkal: ők főzik a kávézóban a kávét, ők a recepciósok egy rendelőben stb. Olyan robotokat akar építeni, amikhez az ember – amellett, hogy interakcióba tud lépni velük –, érzelmileg is képes viszonyulni. Erica is recepciósnak készült, de korábban volt tévés hírbeolvasó is. Hollywood számára Sam Khoze producer fedezte fel, aki humanoid robotot keresett készülő filmjéhez. (A The New York Times tudósítása szerint a Tarek Zohdy forgatókönyve alapján készülő film egyes jeleneteit már leforgatták annak ellenére, hogy például még nincs rendező.)

A történet állítólag egy titkos kutatásról szól, amelynek célja az ember tökéletesítése, és ennek eredménye Erica is, aki öntudatra ébred. Amikor élete veszélybe kerül, megszöktetik a laboratóriumból.

A filmben állítólag Erica autonóm "színészként" dolgozik (ez már eleve érdekes probléma, hiszen egyszerre kell felmondania egy betanult szöveget és eljátszani annak spontán születését). Ehhez meg kell tanítani számára, hogyan tud kifejezni érzelmeket. Erica két éven át naponta vett magánórákat színészektől: arra tanították, hogy képes legyen emulálni más színészek cselekvéseit. Most már eljutott arra a szintre, hogy a kontextustól függően intonálja a szöveget, melynek jelentését testbeszéddel is erősíti. Az MI-t fázisonként oktatták, külön a színpadi párbeszédet, külön az érzelmek kifejezési lehetőségeit, valamint a testbeszédet is. De persze ettől még nem lett színész, improvizálni például nem tud.

A természetellenesség völgye...

A humanoid robot egyébként angolul és japánul folyékonyan beszél, akár egy idegennel is képes elbeszélgetni szabadon 10 percig több mint 80 témáról. Tökéletessége azonban újra felvetett egy érdekes kérdést.
 

A 70-es években egy japán robotikaprofesszor Mori Masahiro kezdett el foglalkozni azzal, hogy miként hat az emberre, ha egy robot egyre jobban elkezd hasonlítani rá. Uncanny valley (a kifejezést értelmezik "természetellenesség völgyeként" vagy "rejtélyes völgyként" is) néven emlegetett elmélete szerint az emberek annál pozitívabban reagálnak a robotra, minél nagyobb a hasonlóság, de van egy pont, ahol ez átfordul félelembe. Tudósok azóta is kutatják ezt a pontot, keresik azokat a jellemzőket, melyek a pozitív viszonyt félelemmé változtatják, de egyelőre még abban sem jutottak dűlőre, hogy az arc, a test felépítése, a beszéd vagy a mozgás játszik ebben nagyobb szerepet.

Ishiguro is erre utalhatott, amikor arról beszélt a The New York Timesnak, hogy amikor emberszerű robotokat fejlesztenek, voltaképpen azt a kérdést teszik fel újra és újra, hogy mi az ember.