Kontrollmintával is sikerült igazolnia a Wickr szakembereinek, hogy szoros kapcsolat van a vállalati titkosított kommunikációs hálózatok felépítésére alkalmas Wickr használata és a vállalatvezetők állami szervekkel szembeni bizalma között – írta a SecurityWeek.

A koronavírus-járvány következtében sok vállalkozás kényszerült távmunkára. Ez egyből forró témává tette az online kommunikációs eszközöket és értelemszerűen ezzel együtt a kommunikáció biztonságát is. A helyzet egyik nyertese a Wickr. A cég a 2010-es évek elején tűnt fel, és az után lett széles körben ismertebb, miután Edward Snowden volt NSA-alkalmazott kitálalt arról, hogyan hallgatták le a titkosszolgálatok boldog-boldogtalan online kommunikációját, ami szintén megtépázta az állami szervek iránti bizalmat. Az eredetileg csak iOS-en elérhető csetprogramnak, amellyel kezdetben csak önmegsemmisítő üzeneteket lehetett küldeni, 2013-ban készült el az androidos, majd egy évvel később a windowsos változata. Azóta a Winckr lényegében egy nagy biztonságú csoportmunka-platformmá nőtte ki magát. Előnye, hogy mivel szerverei semmit sem tárolnak a kommunikációról, bár jogilag kötelezhető arra, hogy adatokat adjon át hatóságoknak, azt valójában nem tudja megtenni.

Meglepő és nem meglepő adatok

Mint minden csoportmunka-fejlesztő, a Wickr is figyelte, hogyan nőtt az üzleti (fizetős) változatok használata a járványhelyzet eszkalálódása során. Az nem volt meglepő, hogy februártól április végéig dinamikusan bővül a használat, hiszen még az olyan – általánosan biztonsági szempontból kockázatosnak tartott – termék is hasított, mint a Zoom. Az azonban nagyon meglepte a céget, hogy az egyes országokban mért növekedések között esetenként két nagyságrendnyi különbség is volt.

A két véglet Törökország, ahol 4500 (!) százalékos növekedést mért a cég, és Németország, ahol mindössze 25 százalékost. Magyarország a harmadik helyre került – megelőzve Oroszországot – 1500 százalékos növekedéssel. A Wickr szerint szoros összefüggés mutatható ki a kapcsolattartási adatok begyűjtésének módja és a csetprogramjuk használata között. Törökországban például a fertőzötteknek nyomkövető appot kell használniuk, amely riasztja a hatóságokat, ha a fertőzött elhagyja a karantént, a szolgáltatóknak pedig biztosítaniuk kell minden kommunikáció lehallgathatóságát.

Hasonló a helyzet Izraelben is (2300 százalékos növekedés), ahol szintén lehetőség van a fertőzésgyanús emberek mobiljainak nyomkövetésére.

Magyarország esetében a határozatlan időre megszavazott rendeleti kormányzást említik az 1500 százalékos növekedés okaként. Emellett felidézik a kormánynak azt a 2016 tavaszán bedobott, majd később elvetett ötletét is, amely a titkosítás feltörhetőségét követelte volna meg a szolgáltatóktól.

Ezzel szemben Németországban, ahol a magánélet védelme nagyon hangsúlyos, és ez tükröződik a járványügy kezelésében is, mindössze negyedével nőtt a Winckr-használók száma.

De hogy ne legyen tévedés – jelen esetben véletlen korreláció –, a Wickr keresett kontrolladatokat is. A kiugró növekedést mutató országokban ugyanis általában alacsony volt a bázis, ami erősen torzította az összevetést. Hosszabb időszakot nézve azonban még egyértelműbbnek tűnik az összefüggés. Például Ausztráliában közvetlenül azután duplázódott meg a Wincr-használat, miután 2018 decemberében úgy módosították az ausztrál távközlési törvényt, hogy az egyszerűsítette a kormányszervek hozzáférését a kommunikációs adatokhoz. Hongkongban a 2019 májusában módosított kiadatási törvény (ami aztán hosszú zavargásokhoz is vezetett) hatására megháromszorozódott a használata, de Oroszországban is ugyanilyen növekedés követte a Duma döntését a világhálótól függetleníthető orosz netről.

De miért az üzleti változat hasít?

Ez azonban nem magyarázza azt, hogy miért a Wickr üzleti változatára csapnak le jobban a felhasználók. A cég két lehetséges okot említ: egyrészt a vállalkozásokat az államok amúgy is számos módon ellenőrzik, és a cégvezetők szeretnének minél kisebb újabb felületet nyitni az állami szervek felé – de ez inkább szubjektív mozgatórugó.

A másik inkább egy gyakorlati szempont. Egyre több cég működik globális térben, és például a Winckr megoldásához hasonló kollaborációs appokkal tudják kiküszöbölni annak a veszélyét, ha egy országban a kormány akár csak átmenetileg is túlzott ellenőrzési jogokhoz jutna a kommunikációs csatornák fölött.