Jó felvezetést adott a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) Siófokon rendezett nyári szakmai workshopjának három sportember, Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Szekeres Pál többszörös paralimpai bajnok, valamint edzője, Beliczay Sándor beszélgetése a sikerről.

Sikerhez kell tehetség is

A workshop panelbeszélgetéseinek többsége HR-problémák felől közelítette meg a hazai nagyvállalatokat is egyre jobban érintő problémát, a digitális átalakulást. Az első nagy kérdéskör a képzés és a vállalati tehetséggondozás, valamint a tehetségek megtartása volt. A beszélgetésben a középiskolai és a felsőfokú képzés, valamint a vállalati mentorprogramok is szóba kerültek. Ebből kiderült, hogy élesen elválik egymástól a közoktatásban szerezhető informatikai tudás – ennek problémáiról Vindics Dóra, az Újpesti Babits Mihály Gimnázium tanára beszélt –, valamint a szakirányú felsőoktatás. A középiskolában jellemzően alkalmazói szintű képzés folyik, az algoritmikus gondolkodás kevés teret kap, így az ott szerzett ismeretek kevéssé hasznosíthatók a felsőoktatásban. Ugyanakkor abban a panel résztvevői egyetértettek, hogy a felhasználói ismeretek magasabb szintje elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatoknál folyó, az üzletre is alapvető hatást gyakorló innováció megfelelő befogadó közegre találjon – akár a nem IT-területen dolgozó vállalati dolgozók, akár az ügyfelek körében.

A vállalatoknak a legnagyobb kihívás a tehetségek gondozása, majd megtartása. Két modellt is megismerhetett a hallgatóság. A MOL Group mentoring programjáról Strausz György, a vállalat IT-infrastruktúráért felelős IT-vezetője, a VISZ alelnöke, míg a GE hasonló, nemzetközi kezdeményezéséről egy a programban rész vevő pályakezdő informatikus, Tóth Bálint beszélt. A MOL programjába csak belső munkatársak jelentkezhetnek. Aki megkapja a lehetőséget, annak egy évre fejlesztési programot kell összeállítani jellemzően olyan területen, amely a vállalat jövőképe szempontjából fontos, de arra is ügyelnek a program vezetői, hogy a résztvevőket kimozdítsák komfortzónájukból, azaz más területen fejlődjenek, mint ahol dolgoznak.

Az egy év folyamán a szakmai és az ún. soft skillek fejlesztésére is figyelnek, a részvevők előremenetelét folyamatosan monitorozzák, a program véghezvitelét pedig személyes mentorok segítik. A program lezárultával a vállalt felső vezetése előtt kell bemutatni az egy év eredményeit. A program részvevői közül már többen úgymond elkeltek, azaz már a menet közben tapasztalható fejlődésük miatt felajánlottak nekik egy új területen valamilyen vezető állást, ugyanakkor olyanok is vannak, akik nem bírják a plusz leterhelést, és menet közben kilépnek a programból – mondta Strausz.

A GE modellje kicsit lazább – mesélte Tóth Bálint. A GE vezetőképző programja négy félév, és nem jár semmilyen kötelezettséggel, azaz nem elvárás, hogy utána a hallgató a GE munkatársa legyen. A négy félév alatt négy különböző területet ismerhetnek meg a résztvevők, évfolyamonként 250 fő a világ minden tájáról. Előremenetelükről havonta kell számot adni, majd minden félév végén be kell számolni, hogy mennyiben tudták teljesíteni a előzetesen kitűzött célokat. A legjobbaknak a GE valamilyen vezetői állást is ajánl.

Idáig azonban el kell jutni. Tornai Kálmán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa – 2016-ban ő nyerte az Év Informatikai Oktatója díjat – ugyanis két komoly kihívásról beszélt. Először is arról, hogy olyan nagy az ipar elszívó ereje, hogy az informatikai szakokra bekerülők 30-35 százaléka végzi el évhalasztás nélkül az alapképzést, és 25 százalékuk végleg felhagy tanulmányaival. A mesterképzésen ennél jobb az arány. Tornai általános problémának látja, hogy a hallgatók nem látják a fától az erdőt, mert a felsőoktatási intézmények nem mutatják meg, hogy az oktatásnak rendszere és íve van, ahol az egyes elemek egymásra épülnek.
 

Terítéken a tehetséggondozás. Balról jobbra: Muraközy Andrea (Progmatic), Vindics Dóra (Babits Gimnázium), Strausz Görgy (MOL), Tornai Kálmán (PPKE) és Tóth Bálint (GE)

Részben ehhez kapcsolódott a következő beszélgetés is, melyben a munkába történő visszatérésről beszélgettek a résztvevők. Itt Alföldi Ferenc, az EXIM Bank CIO-ja fogalmazta meg a kulcsgondolatot. Ma már természetes a váltás: mindenkinek ki kell alakítania azt a képességet, hogy bármikor képes legyen új szituációban, szerepkörben, feladatban helyt állni.

A sikerhez kell inspiráló környezet is

Ki fújja a passzátszelet az innovációban? Erről vitatkozott Radics Katalin, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Varga Péter, a MOL CTO-ja, valamint Módos László, a MAVIR és dr. Pörneczi Tamás, a Magyar Posta CIO-ja. Bár a beszélgetést vezető Ilosvai Péter, az IDC munkatársa a kutató cég adataira hivatkozva a CIO-k pozíciójának általános megerősödését prognosztizálta – és ezt mutatják más felmérések is –, a beszélgetésből árnyaltabb kép rajzolódott ki: nagyon eltérő helyzetben vannak az egyes szektorok. Van, ahol a finanszírozás, van ahol az üzembiztonság, máshol a "begyöpösödött" vezető szemlélet vagy épp a compliance lehet gátja annak, hogy az IT valóban innovációs központtá váljon, és ne maradjon meg kiszolgáló szerepben.

Módos László arról beszélt, hogy a MAVIR esetében épp az üzembiztonság növelése miatt már régóta folyik a digitalizáció, ami elsősorban az automatizált folyamatirányításban testesül meg. Szerinte egyébként vállalati kultúra kérdése is, hogy az IT vagy az üzlet innovál-e. Az ideális azonban mindenképpen az, ha ez az innováció a két fél egy közös halmazától ered.

Pörneczi Tamás szerint a kérdés hibás: ha a vállalat vezetése nyitott az innovációra, inkább a "hogyan" a kérdés, és teljesen másodlagos, hogy honnan jön az ötlet. Azzal azonban egyetértett Ilosvaival, hogy az IT most alakul át kezdeményezővé.

Ehhez azonban kredit kell a menedzsmenttől – egészítette ki Varga Péter. De még ez is kevés, magának a szervezetnek is alkalmasnak kell lennie az innovációra. A MOL esetében például a struktúrát is alakítják, hogy alkalmas legyen a tavaly ősszel meghirdetett digitalizációs stratégia megvalósítására.

Új kihívás: tudatosság – biztonság

A digitalizációval a biztonságot is újra kell értelmezni. De hogy ez pontosan mit is jelent, arról a VISZ elnöke, Takács Tibor vezetésével Móricz Péter, az Államadósság Kezelő Központ informatikai főosztályának vezetője, Polereczki Andrea, az MFB Bank biztonsági szakértője, Tóth Árpád, a McAfee munkatársa, Szekeres Viktor, a Gloster Telekom ügyvezetője és Sztrókay Péter, az Inter-Computer munkatársa beszélgettek.

Bár a többség szerint vannak pozitív jelei a biztonságtudatosság javulásának, mind Polereczki Andrea, mind Szrókay Péter úgy vélte, ez igencsak részleges. Polereczki szerint például még mindig elsősorban a tárgyak védelmére koncentrálunk, miközben már a vállalati vagyon jelentős része digitális formában tárolódik. Sztrókay szerint pedig van egy generációs váltás is: a fiatalabb generáció többet tud a biztonságról – például sokan egészen pontosan ismerik a közösségi oldalak biztonsági beállításainak finomságait –, de egészen máshol van az ingerküszöbük, ahonnan már veszélyben érzik magukat. Sztrókay egy példája egyébként jól igazolta Polereczki tapasztalatait is: jellemző eset, hogy egy szupertitkos megbeszélés (hangszigetelt helyiség, a mobilokat is kitiltják stb.) után sima gmailes fiókon keresztül küldenek emlékeztető feljegyzést a megbeszélésről.

Ezek alapján kell és lehet emelni a tudatosság szintjét, folyamatosan oktatni kell(ene) az alkalmazottakat, de attól azért ne várjunk csodákat – mondta Tóth Árpád. Még így is legfeljebb 30-40 százalékra csökkenthető az alkalmazotti tevékenységből bekövetkező incidensek aránya. Mivel emberek vagyunk, hibázunk, például véletlenül is megnyithatunk olyan levelet, amivel vírust szabadítunk el úgy, hogy azt észre sem vesszük.

A nap záró beszélgetése visszakanyarodott a humán erőforrás problémaköréhez. A szervezetfejlesztés és a tehetségek megtartása közötti összefüggésről beszélgetett dr. Tóth Krisztina, a CoachingCentrum munkatársa, Márky Ádám, a Center for Mindfulness Leadership alapító ügyvezetője, Tanács Lajos, a Derrick és Harry blog szerzője, projektmenedszment-tanácsadó, valamint Szabados Gábor, az NNG CIO-ja. A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy ma a tehetségek megtartásának a legfőbb eszköze a jó csapat.