A zárt és nyílt forráskód szembenállása lassan a felhőben is kibontakozik, és a cloudban minden esélye megvan az open source platformok győzelmének.

Nyíltan a felhőben

Számos tekintetben még mindig amolyan vadnyugati helyzet uralkodik a felhőpiacon, jól mutatja ezt a zárt és nyílt rendszerek vetélkedésének állapota. Míg asztali környezetben jó ideje stabilan uralkodnak a nagy gyártók zárt megoldásai, a mobileszközök piacán pedig az open source dominál, addig a felhő esetében még egyáltalán nem állt be egyensúlyi állapot. Jelenleg zömmel a zárt, egymás között minimális – vagy semennyi – átjárást biztosító rendszerek konkurálnak egymással.

Ebbe a miliőbe hoz(ott) friss levegőt az OpenStack, melyet egyre többen a közeljövő felhőplatformjának tartanak. A Rackspace Hosting és a NASA közös projektjeként 2010-ben született kezdeményezés kiinduló célja a számítástechnikai szolgáltatások felhőalapúvá válásának elősegítése volt. Egyszerűen implementálható, könnyen skálázható, költséghatékonyan alkalmazható, teljes együttműködést biztosító megoldás jött létre az évek során folyamatosan zajló fejlesztés során.

Két irányból is komoly támogatást élvez a projekt. Egyrészt a 2012 óta hivatalos keretek között szerveződő OpenStack Foundation révén. A tízezernél is több tagból álló közösség munkája eredményeként évente kétszer kap nagyobb frissítést a platform, így töretlenül fejlődik. Másrészt a cégek – többek között IBM, Intel, HP, Cisco, Dell, Oracle - irányából, melyeknek szintén megéri az OpenStack támogatása: a folyamatos fejlesztésből származó eredményeket implementálhatják saját termékeibe, szolgáltatásaiba.

És hogy miért ekkora az érdeklődés a platform iránt? Amellett, hogy privát, publikus és hibrid felhőszolgáltatásokat is ki lehet alakítani vele, a felhőre váltani tervező nagyvállalati felhasználók el tudják kerülni a provider-lockint. Nyíltságának köszönhetően az ügyfél gyakorlatilag bármikor módosíthatja, melyik szolgáltatótól vesz igénybe szolgáltatásokat, és áthidalhatatlannak tűnő problémákkal sem találkozik a szolgáltatók közötti migráció során.

Legózzuk össze

Rendszerplatformként a számítási, tárolási és hálózati erőforrások egységes kontroll alá kerülnek. Emellett masszívan skálázhatóan, igényektől függően továbbépíthető módon épülhet fel egy rendszerkörnyezet, melyhez a Horizon névre keresztelt dashboard felületen biztosított az adminisztrációs hozzáférés. Így weben keresztül lehet virtuális környezeteket létrehozni, provizionálni, menedzselni.

Számos komponensből áll az OpenStack; a számítási feladatokat a Nova szolgálja ki, a hálózati feladatokért a Neutron nevű komponens felel, az adattárolással kapcsolatos teendőkről pedig a Swift és a Cinder gondoskodik. Külön modulja van a hozzáférés- (Keystone) és az image-ek kezelésének (Glance); ezek fejlettségéről az openstack.org szolgáltat felhasználói visszajelzésekre alapuló tájékoztatást. Támogatja a Dockert (is), mely a felhőmenedzsmentet segíti a felhőben futtatandó applikációk fizikai elvárásainak (hálózat, memória stb.) meghatározásában.

Egységes menedzsmentjének köszönhetően egységes felület jelenik meg a különböző infrastruktúrákon, a különböző modulok révén pedig biztosított az infrastruktúra-függetlenség. Mindez azt is jelenti, hogy drasztikusan lecsökkenti az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos költségeket. Míg a zárt rendszerek számos korláttal rendelkeznek – például nem támogatnak bizonyos hálózati megoldásokat, szerver operációs rendszert stb. –, addig OpenStack esetében ilyen limitációkkal nem találkozik a felhasználó.

Hálózat, szoftveres alapokon

Eltérő látásmód kell, hogy jellemezze a felhőhasználatot, mint az on-premise rendszerek üzemeltetését – nem infrastruktúrában, hanem szolgáltatásközpontúan kell gondolkozni. Az ügyféligényeket a lehető gyorsabban, ugyanakkor minél kényelmesebben és minél egyszerűbben kell kiszolgálni.

Éppen ezért (nagy)vállalati szinten az egyik legfontosabb törekvés a kiszolgálórendszerek automatizációjának fokozása; ez a trend jellemző a hálózati komponensek tekintetében is. Erre a kihívásra nyújt megoldást az SDN, azaz a software defined network, mellyel levehető az ügyfelek válláról a hálózati konfigurálás terhe. Eszközfüggetlenül, központi szabályozással meghatározható, hogy az egyes szolgáltatásokhoz milyen hálózati/biztonsági beállítások szükségesek, függetlenül attól, hogy melyik adatközpontban találhatók a szerverek.

Az SDN révén tehát átláthatóbbá válik az OpenStack alatt levő infrastruktúraréteg, ennek köszönhetően jelentősen csökkenthető a fejlesztés és tesztelés emberi erőforrásigénye.

Nyakunkon a paradigmaváltás?

Minden előnye ellenére az OpenStack még csak most áll piaci elterjedésének elején. Igaz, a nagy vendorok között már néhányan felkarolták – jó példa erre a HP Helion rendszere, mely (részben) szintén OpenStacken alapul. Ám jelenleg még a fejlett piacokon is zömében fejlesztési célokból alkalmazzák csupán, az így létrehozott felhőalapú alkalmazások szinte teljes egészében zárt forráskódú platformon – például VMware vCloudon – futnak éles környezetben.

A 99999 Informatika Kft. véleménye szerint azonban piaci trendek abba az irányba mutatnak, hogy az OpenStack meghatározó platformjává válik a felhőalapú működési környezetnek. Nyíltsága miatt az előnyei felismerését követően a zárt megoldásokat használó ügyfelek relatíve rövid idő alatt migrálhatnak.

Az open source platform elterjedése magával hozza az „általános” rendszermérnökök iránti igény csökkenését, miközben az OpenStack-szakértő szakemberek keresettsége ugrásszerű növekedést mutat majd, állítja a hazai rendszerintegrátor. Programozásközeli mérnöki tudást igényel a rendszerek mérnöki szintű kezelése, vagyis a hardverközeli üzemeltetési tudás háttérbe szorul. Ugyanakkor infrastruktúratapasztalataiknak továbbra is hasznát látják majd a mérnökök a 99999 Informatika Kft. szerint.

Hazai helyzet

A rendszerintegrátor tapasztalatai szerint hazánkban is felmerült már az igény az OpenStack iránt, mind a versenypiacon (a pénzügyi szférában), mind a kormányzat irányából. Gyors elterjedése ellen dolgozik ugyanakkor, hogy a hazai vállalat ügyfélkör igényeit jelenleg nem felhő-kész platformokkal szolgálják ki, a komoly befektetésekkel létrehozott infrastruktúrákról való váltás vezetői szintű elfogadtatása pedig nehéz feladat.

Az első hazai fecskék ezért valószínűleg a zöldmezős beruházások körül jelenhetnek majd meg. Idővel pedig a piaci verseny ki fogja kényszeríteni az OpenStack alacsonyabb árazásának sikerét.