Rab Árpád, a BME-ITTK igazgatója szerint csupán az okostelefon-történelem ókorán vagyunk túl: azon a szakaszon, amikor a beavatottak után az átlagfelhasználók épp csak elkezdték befogadni az okostelefonok létezésének mélyebb értelmét. A szakember szerint még akár 10-20 év is eltelhet, amíg az új mobil eszközök olyan szintű általános elfogadást nyernek, amely hatással lesz minden ember mindennapjára.

Aki viszont "rákap" az okostelefonokra és tabletekre, tehát már nem csak az alapvető, egyértelmű funkciókra használja, hanem a levelezés és az Angry Birds mellett komolyabban is kiaknázza a platformok lehetőségeit, már teljesen másfajta embertípussá válik. "A virtuális ismeretségek, virtuális pénz és egyéb nem kézzelfogható folyamatok révén eltávolodunk a fizikai valóságtól. A digitális kor embere felszínesebb, a lehetőségek jobb átlátása miatt nem hűséges a helyzetekhez, például a munkaerőpiacon vagy a kollegiális kapcsolattartásban. Csak addig termékhű, amíg nem csalódik, de azonnal vált, ha okot érez rá. Kritikus, de nem feltétlenül okosan, hiszen könnyű véleményt nyilvánítania bármiről. Én- és öntudatos, hiszen egy kényelmi társadalom szülötte" - foglalta össze Rab Árpád, aki szerint az új típusú emberekhez új típusú szolgáltatásokkal kell közeledni.


Kiszolgálható kényelem ■ Pintér Róbert, az Ipsos ügyfélkapcsolati igazgatója a fenti meglátásokat továbbszőve arról beszélt, hogyan változnak meg a felhasználók és azok szokásai akkor, ha már túlnyomó részben okostelefonokra váltanak. Véleménye szerint a mostani okostelefonos társadalom az internetezők harmadát jelenti, amelybe az újítók és a korai adoptálók tartoznak. A két kritikusabb, mélyebb ismeretekkel rendelkező réteg után következő felhasználói csoportok már nem a motorháztető alatti teljesítményt tartják fontosnak, hanem a használat kényelmes, sokrétű, hasznos megközelítését.

A mai okostelefonos társadalom viselkedési szempontból három csoportra osztható: a telefonfüggők, a távolságtartók és a szükségből használók táborát más és más típusú, különféle felhasználói élményt nyújtó alkalmazásokkal kell megcélozni. Ráadásul az új technológia miatt a mostani felosztás ideiglenes: a folyamatosan beérkező friss felhasználók akár teljesen új szegmenseket is képezhetnek, az elutasítók egy idő után átbillenhetnek és meggyőződhetnek a technológia hasznosságáról, ezért az alkalmazások fejlesztésekor nem a "most" az irányadó szó.

Gerényi Gábor internetszakértő más megközelítésből, mégis hasonló megállapításra jutott. Szerinte Magyarország kis időbeli kivételektől eltekintve már régóta trendkövető, ezért vajmi kevés az esély a nemzetközi kitörésre. A fejlesztőket óvta az elmúlt 10-20 év informatikai fejlesztései során elkövetett hibák mobilos megismétlésétől, globális és a jövőre tervező álláspontra buzdítva a szakembereket.


Nyikorogva nyílik a mobiltárca ■ A konferencián a fejlesztés kérdéseit mélyen szakmai módon körüljáró panelek mellett általánosabb, ám igen komoly témakörök is felbukkantak. Kifejezetten sok előadás foglalkozott a mobilos fizetés témakörével, amely ráadásul a legtöbb hurráoptimista sajtóközlemény ellenére bizony még meglehetősen kaotikus.

Lemák Gábor a Mobiltárca Szövetség főtitkáraként komoly rálátással rendelkezik a kérdés jelenlegi állapotára. Az aktuális helyzetet egyfajta vadnyugatként festette le: már elérhető egy csomó olyan rendszer, amely valamilyen mobilos fizetési megoldást kínál, ám az igazi mobiltárca - tehát az a megoldás, amely az összes banki és internetes, közvetlen és távoli fizetési megoldást, kupont, kedvezményt és egyéb szolgáltatást egybefogja - bizony még a kanyarban sincs.

Ha megnézzük a jelenleg elérhető szolgáltatásokat, sok különféle, ám általában csak egy-egy funkciót kiszolgáló alkalmazást találunk. A sokak által messiásként kezelt NFC-alapú megoldások (mint amilyen a Google Wallet) csak a közeli, pár centiről elérhető, gyors tranzakciókra jelentenek megoldást, ám nehezen vásárolhatunk így internetes áruházakból, vagy bajosan fizethetünk be ezzel a módszerrel otthonról csekkeket. A remote típusú alkalmazások (például a MasterCard Mobile, az iCsekk Díjnet, vagy az OTP SmartBank) épp ennek ellenkezői, távoli csekkbefizetésre ideálisak, ám egy elektronikus BKV-beléptetés ilyen megközelítéssel értelmetlen és használhatatlan lenne. Emellett ott vannak az egyedi megoldások, mint a PayPal Mobile, amelyek például kizárólag webes vásárláskor kényelmesek.

Lemák Gábor mellett több más előadó is hangoztatta, hogy a mobilfizetés általánossá válásához egy univerzális, minden felsorolt funkciót egy helyről ellátó, mégis egyszerűen kezelhető és átlátható ökoszisztéma és alkalmazástípus megjelenése szükséges.

Emellett persze a felhasználóknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a mobilfizetés nem egy könnyen "megtörhető", gyenge falakkal körülvett újdonság, amelytől félni kell. Ugyanez az érdeke a szolgáltatóknak, pénzintézeteknek, webáruházaknak is: a kényelem és egyszerűség mellé Rózsahegyi Zsolt, a NetLock vezetője szerint a hitelesített biztonság és a betonbiztos backend rendszerek adhatnak olyan hátteret, amelyben már a vásárlói és szolgáltatói oldal is nyugodtan propagálhatja a valódi pénztárca leváltását.


Fejlesztők, fejlesztők, fejlesztők! ■ Természetesen a rendezvény célközönsége sokféle gyakorlati, stratégiai tanácsot kapott a szakmai nap során. Bogár Bence, a Kitchen Budapest startup divíziójának vezetője például arról beszélt, mik a helyes lépések egy induló vállalkozás számára, hogyan lehet biztos alapokat építeni egy zseniális, ám önmagában az első időszakban mégis életképtelen ötlet köré.

A szakértő szerint a legtöbben ott követnek el hibát, hogy "magányos harcosok" próbálnak maradni, pedig egy jó fejlesztő egymagában gyakran elvérzik megfelelő marketingérzék, dizájnismeretek, pénzügyi rálátás hiányában. Bogár Bence szerint egy hatékony startup egy heterogén kis csapat, amelyben többféle területet lefedő szakemberek osztják fel egymás között a feladatokat.

Kapirnay Zoltán, a Bónusz Brigád alapítója az alkalmazások használhatósága felől közelített. Szerinte sokan alapvetően hibásan indulnak neki a multiplatformos fejlesztéseknek, gondolván, minden egyes platformnak különféle alkalmazásokat kell tervezni. A helyes ösvény viszont saját példájukból kiindulva az, ha a funkcionalitás teljesen megegyezik, csupán a tálalás más és más az adott platform sajátosságaihoz, kezelőfelületéhez, szokásaihoz igazodva.

A mobil eszközök ezen a téren ráadásul jóval több lehetőséget nyújtanak az eddigi csatornáknál. A "legrosszabbul targetáló" televízió ugyebár mindenkinek válogatás nélkül ugyanazokat a műsorokat és reklámokat sugározza, ezekhez képest a PC egy fokkal több lehetőséget kínált, például IP cím, keresési előzmények, a rendszer vagy a böngésző nyelve alapján szűrve. A mobilokon azonban már szinte mindent tudni lehet a felhasználó igényeiről még akkor is, ha pontosan nem ismerjük az illetőt. Egy alkalmazás ismerheti a tartózkodási helyét, a napszakot, a nemét, a készülék típusát, használati adatait. Ezáltal könnyű olyan alkalmazásokat építeni, amelyek használatakor már mindenki úgy érzi majd: ezt nem mindenkinek, hanem konkrétan neki találták ki.