Európában és azon belül hazánkban is egyre komolyabb szeletet hasítanak ki az online kereskedelmi tortából a nagy külföldi, elsősorban kínai szereplők. A szélsőségesen erős marketingkampánnyal és nagyon alacsony árakkal operáló, a szabályozói kereteket rendszeresen feszegető nagypályás riválisokkal pedig nemigen tudnak mit kezdeni az EU-n belül tevékenykedő kisebb online áruházak.
A helyzet kezelése egy ideje Brüsszelben is terítéken van, és úgy tűnik, lassan eljött a konkrét tettek ideje: tegnap a tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei megállapodtak a 150 eurós vámmentesség eltörléséről. A Temu, a Shein és társaik ugyanis élen járnak a kisebb értékű csomagok forgalmában, amelyekre a hatályos rendelkezések alapján nem kell megfizetni a külföldi árucikkekre egyébként vonatkozó terheket.
A soros elnökséget betöltő dán kormány gazdasági minisztere a bejelentés kapcsán kiemelte: az egységes döntés lehetőséget teremt arra, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az európai vállalkozások számára. Stephanie Lose azt is igyekezett világossá tenni, hogy a lehető leghamarabb szeretnék mindezt életbe léptetni, amire legkorábban 2026-ban van esély egy ideiglenes megoldással, amit 2028-ban válthat fel a végleges keretrendszer.
A hazai webshopoknak se jönne rosszul
Miközben a vásárlók egy része bizonyára bosszankodni fog az olcsó csatornák megszűnése miatt, a helyi kínálatot szélesítheti és élénkítheti a vámmentesség eltörlése. Mindezt alátámasztják a Századvég épp tegnap nyilvánosságra hozott kutatásának eredményei is.
A hazai felnőtt lakosság körében nyáron végzett felmérésből kiderül többek között, hogy rendszeresen internetező honfitársaink 85 százaléka szokott online vásárolni. Az online vásárlásokról szóló döntésnél a legfontosabb tényezőnek a legtöbben a korábbi pozitív tapasztalatokat tartják, de az árat, a megbízhatósági védjegy meglétét, a szállítási díjat és a vásárlói értékeléseket is sokan fontosnak tekintik.
A kutatási összefoglaló szerint "noha mind a lakossági, mind pedig a vállalati szegmensben lendületesen nőtt az elmúlt években az e-kereskedelmi aktivitás, az évről évre jelentősen bővülő keresletnek köszönhető forgalombővülésből elsősorban nem a hazai e-kereskedők profitáltak, hanem a külföldi – ezen belül is leginkább az EU-n kívüli (elsősorban ázsiai hátterű) – óriásplatformokat üzemeltető vállalkozások".
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak