Az ország minden második településén megtalálható hálózat boltjai közül immár ezer kapcsolódik az országos központ integrált rendszerére, amivel jelentősen növelték az üzletek hatékonyságát. A Coop-csoport az elmúlt években összesen 5 milliárd forintot fordított informatikai fejlesztésekre.
Coop: ezer bolt az integrált kereskedelmi rendszerben
Az ország minden második településén megtalálható hálózat boltjai közül immár ezer kapcsolódik az országos központ integrált rendszerére, amivel jelentősen növelték az üzletek hatékonyságát. A Coop-csoport az elmúlt években összesen 5 milliárd forintot fordított informatikai fejlesztésekre.
A Coop-csoport az ország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca, hazánk 1650 településén összesen 2800 boltot üzemeltetnek franchise-rendszerben. A csoport tagjai egy többszintű szervezetben kapcsolódnak: az országos központ alatt öt régióban működnek a logisztikáért felelős vevőközpontok (az egykori ÁFÉSZ-ek).
A Coop üzletlánc közel egy évtizede nagyszabású informatikai fejlesztésbe kezdett, amelynek eredményeként eddig több mint 5 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre. Ennek részeként a Coop központi szervezete SAP integrált vállalatirányítási rendszert vezetett be a raktári feladatok támogatására.  Ehhez kapcsolódóan a Laurel informatikai cégcsoport webes felületen működő, egységes kereskedelmi rendszert fejlesztett a bolthálózat számára, amely közös cikktörzset és egységes Oracle adatbázist használ. – tudtuk meg Bessenyei Istvántól, a Laurel ügyvezetőjétől. Hozzátette: a környező országokban sehol sincs példa ilyen nagyságrendű integrációra, amelynek nagyságát az is érzékelteti, hogy három éven keresztül a Laurel mintegy 40 szakembere dolgozott az integráción.
A Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója, Murányi László egy, a héten átadott új bolt megnyitása alkalmából jelentette be, hogy immár ezer bolt csatlakozik az ország egyik legnagyobb kereskedelmi-informatikai rendszeréhez. A Coop közleménye szerint ma már az üzlethálózat tagjainak több mint fele lehet részese a rendszernek, a további fejlesztések révén a cél, hogy a következő években több száz további üzletet vonjanak be a közös informatikai hálózatba, és a szoftveres fejlesztés révén  is bővítsék a szolgáltatások körét. A csoport 15 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a magyar kiskereskedelmi piacon, az idén a múlt évi 510 milliárd forinthoz hasonló árbevétellel kalkulálnak.
Murányi László az MTI-nek úgy niylatkozott: a kedvezőtlen piaci körülmények ellenére is folytatják a Coopoknál a megkezdett fejlesztéseket, a boltmegújítási programot, az integrált informatikai rendszer fejlesztését, valamint a törzsvásárlói kártya bevezetésével összefüggő feladatok megvalósítását. Ezekre a programokra összesen mintegy 2,5-3 milliárd forintot fordítanak. Tavaly a Coop-csoportnál 3 milliárd forint körüli összeget költöttek fejlesztésekre.
A fejlesztés eredményeként amint egy vonalkódot leolvasnak a pénztárgépnél, a termék értékesítési információi azonnal a nyilvántartásba kerülnek. A vásárlók ennek köszönhetően gyorsabb, nagyobb áteresztőképességű kasszákat, naprakész árakat és folyamatosan feltöltött polcokat kapnak. Leegyszerűsödött a beszállítók és a kereskedők kapcsolata is, az üzleteknek pedig könnyebb elkészíteni a forgalmi statisztikákat, bevezetni az akciókat és a szezonális termékeket.  .
A Coop-csoport az ország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca, hazánk 1650 településén összesen 2800 boltot üzemeltetnek franchise-rendszerben. A csoport tagjai egy többszintű szervezetben kapcsolódnak: az országos központ alatt öt régióban működnek a logisztikáért felelős vevőközpontok (az egykori ÁFÉSZ-ek).
A Coop üzletlánc közel egy évtizede nagyszabású informatikai fejlesztésbe kezdett, amelynek eredményeként eddig több mint 5 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre. Ennek részeként a Coop központi szervezete SAP integrált vállalatirányítási rendszert vezetett be a raktári feladatok támogatására.  

Ehhez kapcsolódóan a Laurel informatikai cégcsoport webes felületen működő, egységes kereskedelmi rendszert fejlesztett a bolthálózat számára, amely közös cikktörzset és egységes Oracle adatbázist használ. – tudtuk meg Bessenyei Istvántól, a Laurel ügyvezetőjétől. Hozzátette: a környező országokban sehol sincs példa ilyen nagyságrendű integrációra, amelynek nagyságát az is érzékelteti, hogy három éven keresztül a Laurel mintegy 40 szakembere dolgozott az integráción. 

A fejlesztés eredményeként amint egy vonalkódot leolvasnak a pénztárgépnél, a termék értékesítési információi azonnal a nyilvántartásba kerülnek. A vásárlók ennek köszönhetően gyorsabb, nagyobb áteresztőképességű kasszákat, naprakész árakat és folyamatosan feltöltött polcokat kapnak. Leegyszerűsödött a beszállítók és a kereskedők kapcsolata is, az üzleteknek pedig könnyebb elkészíteni a forgalmi statisztikákat, bevezetni az akciókat és a szezonális termékeket. 

Tovább fejlesztenek  A Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója, Murányi László egy, a héten átadott új bolt megnyitása alkalmából jelentette be, hogy immár ezer bolt csatlakozik az ország egyik legnagyobb kereskedelmi-informatikai rendszeréhez. A Coop közleménye szerint ma már az üzlethálózat tagjainak több mint fele lehet részese a rendszernek, a további fejlesztések révén a cél, hogy a következő években több száz további üzletet vonjanak be a közös informatikai hálózatba, és a szoftveres fejlesztés révén  is bővítsék a szolgáltatások körét. A csoport 15 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a magyar kiskereskedelmi piacon, az idén a múlt évi 510 milliárd forinthoz hasonló árbevétellel kalkulálnak.

Murányi László az MTI-nek úgy nyilatkozott: a kedvezőtlen piaci körülmények ellenére is folytatják a Coopoknál a megkezdett fejlesztéseket, a boltmegújítási programot, az integrált informatikai rendszer fejlesztését, valamint a törzsvásárlói kártya bevezetésével összefüggő feladatok megvalósítását. Ezekre a programokra összesen mintegy 2,5-3 milliárd forintot fordítanak. Tavaly a Coop-csoportnál 3 milliárd forint körüli összeget költöttek fejlesztésekre.
Már most vásárolhatnak a jövő áruházában a szolnokiak Pénztárca helyett már csak mobil kell a bevásárláshoz

Bírálta az uniós Chips Act 2.0-t az ASML vezetője

Christophe Fouquet vezérigazgató szerint az európai csipiparnak nem beavatkozásra, hanem "bajnokokra" van szüksége.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.