Szó szerint a legmagasabb szintekig ért el a közösségi média kísérlete, hogy valamiképpen korlátozza a hamis, megtévesztő, manipulált információk terjedését a milliárdokat elérő platformokon. A Twitter esetében ez magának az amerikai elnöknek a "megregulázását" jelenti. Tegnap ugyanis Donald Trump két bejegyzése alatt is megjelent a tények megismerésére buzdító figyelmeztető link.

Postafordultával elkövetett rémhírkeltés

A történet onnan indul, hogy Kaliforniában a koronavírus miatt kiterjesztik a hagyományos postai levelek használatát a közelgő elnökválasztáskor. Bár a levélben küldött szavazólapok rendszere egyáltalán nem példa nélküli az Egyesült Államokban, a regnáló elnöknek láthatóan nagyon nem tetszik a kaliforniai lépés.

A heves megnyilvánulásairól ismert politikus hatalmas választási csalást vizionál, illetőleg kifogásolja, hogy Kalifornia államban boldog-boldogtalan kapni fog szavazólapot, amelyekkel kapcsolatban majd kiválasztott szakértők fogják nekik elmagyarázni, hogy miként és főleg kire kell szavazni.

A történetben nem is a politikai kardcsörtetés a lényeg, hanem a bejegyzések alatt megjelenő kis színes figyelmeztető felirat, amire rákattintva a felhasználók egy sor egyéb információt kaphatnak a levélszavazásokkal kapcsolatban. Ezekből kiderül például, hogy a fact checkerek (kb. tényellenőrzők) szerint nincs bizonyíték arra, hogy levélszavazás során érdemi csalások történtek volna. Trump azon állítása sem állja meg a helyét, hogy kaliforniai kormányzat szavazólapot fog postázni "bárkinek, aki az államban él, függetlenül attól, hogy ki ő és hogy került oda". Az igazság az, hogy csak a regisztrált választóknak küldenek szavazólapot. Ráadásul a szavazást öt államban már most is teljesen postai úton tartják és minden államban van erre legalább valamiféle részleges lehetőség. További érdekesség, hogy maga Trump is szavazott már így idén egy előválasztáson.

Borítékolható volt, hogy a szókimondó elnök ezt nem nyeli le csendesen. Reakciójában egyrészt szokás szerint álhírgyáraknak titulálta az általa leírtakat tényszerűen cáfoló sajtótermékeket, illetve a Twittert a szólásszabadság elfojtásával vádolta. Utóbbit pedig ő mint elnök, természetesen nem hagyhatja annyiban - ígérte fenyegetően.

Nehéz ügy

A sztori pikantériája, hogy az álhírek elleni küzdelem leginkább az előző elnökválasztás után került rivaldafénybe. Azt a választást elég szorosan nyerte Trump, azaz az ellenjelöltről (belföldről vagy éppen Oroszországból) terjesztett vadabbnál vadabb történeteknek bőven lehetett befolyásuk arra, ki ül most az Ovális Irodában.

Mindenesetre a közösségi hálózatok üzemeltetőire egyre nagyobb nyomás helyezedett a jelenség visszaszorítását követelve. Ezt egy ideig látszatintészkedésekkel és a felelősség részleges áttolásával próbálták például a Facebooknál megoldani, és a "hadjárat" még évekkel később is csak harmatgyenge ötletelésnél tartot. Idén a Twitternél viszont már keményebb módra váltottak, és több más lehetséges figyelmezetőt megoldás párhuzamos tesztelése mellett bevezették a Trumpot tegnap lefülelő változatot.