A technológiai multik igazságosabb adóztatása már hónapok óta napirenden van az Európai Unióban. A francia, a német, az olasz és a spanyol pénzügyminiszter még tavaly szeptemberben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy mielőbb álljon elő konkrét tervekkel az olyan nemzetközi technológiai cégek, mint az Amazon, az Alphabet (Google), vagy a Facebook megadóztatásával kapcsolatban.

A digitális cégek adóterhe jelenleg a fele a hagyományos gazdaságénak

"A digitális piacokon tevékenykedő vállalkozások boomja jelentős mértékben járult hozzá az európai gazdaság növekedéséhez is. Az EU-ban érvényes jelenlegi adószabályokat ugyanakkor nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták" – áll az Európai Bizottság frissen kiadott közleményében.

A változás szembetűnő: a világ húsz legértékesebb vállalata közül kilenc már digitális vállalatnak számít, ez a szám két évtizede még csupán egy volt. A tendencia egyértelműen pozitív, de az legalább annyira fontos, hogy a technológiai multik az adókötelezettségek méltányosan rájuk eső részét is teljesítsék. Az EB álláspontja szerint, ha ezt nem teszik, az valódi veszélyt jelent az uniós tagállamok államháztartási bevételeire. Ezeknek a cégeknek ugyanis a jelenleg érvényes átlagos adókulcsa az unióban csak a fele (9,5%) a hagyományos gazdaság szereplőire vonatkozó adókulcsnak. A jelenleg érvényben lévő adószabályok nem terjednek ki az olyan jövedelmező tevékenységekre sem, mint a felhasználók által létrehozott tartalom értékesítése.

Néhány tagország már elkezdett egyoldalú megoldásokat keresni a digitális tevékenységek megadóztatására, de ez Brüsszel szerint nem jó, mert jogi buktatókat és adózási bizonytalanságot okoz a vállalkozások számára. A bizottság álláspontja szerint csak koordinált megközelítéssel biztosítható, hogy a digitális gazdaság adóztatása méltányos, a növekedést elősegítő és fenntartható módon menjen végbe.

Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország már hosszú ideje sürgeti az uniós adóreformot, amelynek viszont vannak belső ellenlábasai, köztük Írország vagy Luxemburg, ahol egyébként európai főhadiszállásként a heterogén adózási szabályok között lavírozó technológiai multik jelentős része működik, és ahol emiatt a változtatások negatív hatásaitól tartanak.

Az EB által előterjesztett javaslatok lényege, hogy a technológiai multik nem a nyereség, hanem a bevétel alapján adóznának, mégpedig aszerint, hogy a szóban forgó bevétel hol keletkezett – nem pedig annak alapján, hogy a cég maga melyik tagországban van bejegyezve.

Adózni ott kell, ahol a bevételek keletkeznek

Az első javaslat az adó mértékéről határoz, ennek alapján a digitális multik az Unióban folytatott tevékenységükből származó bevételük 3 százalékát kell, hogy leadózzák, ami mintegy 5 milliárd eurós nagyságrendű bevételt generálna a tagországoknak.
Egy digitális platform akkor tekinthető adókötelesnek egy tagországban függetlenül attól, hogy ott milyen telephellyel rendelkezik, hogy ha legalább az egyike teljesül a következő feltételeknek.

Adóznia kell a cégnek, ha az adott tagállamban az éves bevételei meghaladják a 7 millió eurós küszöböt, ha az adóévben egy országon belül százezernél több felhasználóval rendelkezik, illetve a társaság és üzleti ügyfelei között egy adóévben háromezernél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződés jön létre – áll a javaslatcsomagban. Az EB arra is tett egy javaslatot, hogy a nagy multinacionális csoportok nyereségét aszerint osszák el, ahol az érték keletkezik.

A második javaslat ilyen mértékű ideiglenes adót vezetne be azokra a digitális tevékenységekre is, amelyeket jelenleg egyáltalán nem adóztatnak az EU-ban. Az adó segítene elkerülni a digitális tevékenységek adóztatására irányuló eddigi egyoldalú intézkedéseket, amit Brüsszel károsnak ítél az egységes piac szempontjából.

Az ideiglenes adót az olyan tevékenységekből származó bevételekre kell majd alkalmazni, mint amelyek például az online hirdetőfelület értékesítéséből, vagy olyan digitális közvetítő tevékenységekből származnak, amelyek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy kapcsolatba lépjenek más felhasználókkal, és amelyek megkönnyíthetik közöttük az áruk vagy szolgáltatások értékesítését. Ide sorolható továbbá azok a bevételek is, amelyek a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből származnak.

A startupok nincsenek a célkeresztben

Az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagország szedné be, és az adót csak azokra a vállalatokra kell kivetni, amelyek globális éves bevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig eléri legalább az 50 millió eurót. Az értékhatárok megállapítására azért van szükség a bizottság szerint, hogy a startupokat, vagy a növekedési szakaszban lévő kisebb vállalkozásokat továbbra se sújtsa túl nagy teher.

Az EB az adótervezetet további konzultációra az Európai Parlament elé, elfogadásra az Európa Tanács elé terjeszti. Megfigyelők szerint a tagországok közötti ellentétek ugyanakkor megnehezíthetik, hogy a javaslatokból mielőbb valódi törvény születhessen.

De hogyan reagáltak erre a célkeresztbe vont digitális multik? A Reuters megkeresésére a bejelentésre közvetlenül sem az Amazon, sem a Facebook nem kívánt reagálni. Az előbbi cégre szakértők szerint minimális hatással lehet az esetleges törvény, miután az adózást sürgető már említett nagy uniós tagállamokban már most nyilvánosságra hozza ott szerzett bevételeit, ami után adózik is. Utóbbi pedig tavaly változtatta meg európai elszámolási gyakorlatát, vagyis hirdetési bevételeinek egy részét tagországonként mutatja ki, nem dublini székhelye alapján. Más kérdés, hogy ennek a befizetett adó mennyiségére meglehetősen kétséges hatása van.