Magyarország hosszú évekig csak messziről nézhette az online, streaming alapú szolgáltatások terjedését. Hazánk túlságosan kicsi és jogilag felkészületlen piacnak számított a vállalatok szemében, ezért minden új bevezetést örömmel és hálásan fogad a magyar közönség. Ezekből pedig volt bőven az utóbbi időben: elsőként főleg a zenére specializálódott szolgáltatók jelentek meg (Spotify, Deezer), a másik nagy lökést pedig a Google (Filmek, Zene, Könyvek), illetve az Apple Music adta meg a piacnak.

Új fiú a házban

Az elmúlt év végére egyetlen olyan jelentős termék maradt, ami után továbbra is csak sóvároghattunk: ez a Netflix. Bár egyre több jel mutatott arra, hogy hamarosan hozzánk is megérkezik az USA-ból indult online videótéka (jobb híján nevezzük így), erre mégis tegnapig kellett várni, amikor a cég CES-en tett bejelentésével együtt hazánkban is élesedett a szolgáltatás.

Mielőtt tovább latolgatnánk az esélyeket és a jövőt, vegyük át gyorstalpaló módszerrel, hogy miről is szól a Netflix. Ez a szolgáltatás a magyar átlag viszonyokhoz képest nagy változást hozhat, ami akkor is így van, ha elsőre nem is tűnik annak. A megszokott, úgynevezett lineáris tévénézési szokásokhoz képest a Netflix (lehet) maga a Kánaán, hiszen havi előfizetési díjon alapul, a néző szokásaihoz igazodó ajánlórendszerrel bír és a televízió képernyőjén, illetve magán az eszközön kívül egy sor másik felületen is nézhetőek az adások.

A bővítés után a Netflix a világ 130 országában elérhető

Nincsenek reklámok, csak filmek, és sorozatok. A Google Filmekkel ellentétben egy-egy tételért nem kell külön fizetni, ha arra a hónapra kifizettük a díjat, akkor a kínálatból bármit, bármikor, bármilyen mennyiségben megnézhetünk. Ezt megtehetjük mobilon, táblagépen, a számítógép böngészőjében, játékkonzolon, vagy a tévéhez csatlakoztatott lejátszóval (pl. Chromecast). Az árazást nem túlozták el a bevezetéskor, mivel az elérhető felbontás és egyéb kényelmi megoldásoktól függően a csomagok 8-10-12 euróba kerülnek.

Örülünk, Vincent?

A Netflix arról is gondoskodott, hogy egy hónapon át ingyen ismerkedhessünk meg a rendszerrel, ami a jelenlegi állapotában semmiféle lokalizációval sem rendelkezik. A szolgáltató megjelenésével egy időben a pozitív visszhang mellett azonnal megjelentek a kritikák is, amelyek elsősorban a felület, illetve menürendszer magyarítását (azaz annak hiányát), és a tartalmat érik. És valóban: az online felület, a mobilos alkalmazások egyaránt nélkülözik a magyar nyelvet, a filmekhez kizárólag angol felirat állítható be, és maguk a filmek is csak angol nyelven nézhetők.

Sokaknak az sem tetszik, hogy az egyébként sorozatokban rendkívül erős Netflixen nem található meg a hazai közönség számára már ismerős House of Cards, de külsős stúdiók produkciói sem lelhetők fel a kínálatban. Magyar nyelvű, vagy magyar gyártású filmek szintén nem kerültek fel a katalógusba, a filmek többsége is jellemzően több éves, bár tagadhatatlanul a minőségi címekből kerülnek ki.

A House of Cards (Kártyavár) mindenkinek hiányzik

Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy a hazai közönség hogyan áll hozzá az új lehetőséghez, egyáltalán tudnak-e róla, sőt, értik-e, hogy miként működik az egész. Az biztos, hogy akik eddig is tudtak a Netflixről, és mindenképpen használni akarták, azok a megfelelő módszerekkel kijátszották a geolokációs korlátokat, így számukra nem különösebben érdekes a bevezetés.

A hazai tartalom-szolgáltatók időnként megosztott felmérései alapján egészen biztos, hogy a televíziónézők nagy többsége még most is a reklámokkal tűzdelt, patikamérlegen kimért csomagokat ismerik és nézik, így egy kizárólag angolul tudó, plusz pár ezer forintba kerülő lehetőségért nagyon kis eséllyel fognak áldozni – ha egyáltalán tudomást szereznek róla.

Viszonyulás kérdése

Erre egyébként az esély megvan, hiszen a Netflixhez hasonló lehetőségekre számos példa van már most is a hazai piacon. Ezek eklatáns példája a Telekom TVGO, ami mobileszközökön teszi lehetővé a tévézést, van online filmkölcsönzés opció, sőt, a műsorok akár élőben is nyomon követhetők ezzel a módszerrel. Ez, vagy a Telenor MyTV-je abban azonban markánsan eltér a Netflixtől, hogy rajtuk keresztül gyakorlatilag ugyanazok a csatornák, műsorok érhetők el, amelyek az IP, vagy kábel alapú előfizetések esetében.

A cikkünk tárgyához talán legközelebb eső, itthon is elérhető szolgáltatást az HBO biztosítja GO néven, amire a nagy kábel-, mobil- és internetszolgáltatóknál lehet előfizetni. A mobilon, táblagépen, okostévéken is használható HBO GO a Netflixhez hasonlóan (magyar nyelvű) mozifilmeket, saját gyártású sorozatokat tart a kínálatában, amely részben fedi a szolgáltató hagyományos előfizetési csomagokban található tartalmakat, de léteznek kifejezetten erre a platformra készülő műsorok is. Ebben az esetben az a masszív korlátozó tényező, hogy használatához feltétlenül be kell valamelyik szolgáltatóhoz tagozódni, elfogadni annak feltételeit, egy esetleges hűségszerződést, vagyis a Netflix rugalmasságát ezek a megoldások nem képesek hozni.

Ebből a metszetből is látszik, hogy a Netflix korai állapotában az átlagos magyar tévénéző számára nem feltétlenül jelent vonzó alternatívát a hazai opciók fényében. Ugyanakkor a következő hónapokban minden bizonnyal megindul a Netflix felületének, tartalmának lokalizálása, magyarítása, ami mellett az is lendíthet a szolgáltatáson, hogy az előfizetés bármikor lemondható, így az előfizetők egy-egy hónapra is kipróbálhatják azt.