Az MI-chatbotok nemcsak a felhasználók körében, hanem a bíróságokon is villámkarriert futnak be. A technológiát érintő etikai aggályok között kiemelt helyen szerepel a szerzői jogok üzemszerű átlépése is, ami a mesterséges intelligencia fejlesztői szerint méltányos és szükséges felhasználásnak tekintendő, a jogtulajdonosok azonban nehezen nyelik le, hogy ezek a vállalatok válogatás nélkül mindent felporszívóznak a publikus internetről, hogy aztán az így szerzett adattömegre építve forprofit modellben adják ki termékeiket és szolgáltatásaikat.

Egyetemi kutatók közben a gyakorlatban is szemléltették, hogy a mesterséges intelligencia képzésében egyáltalán nem szükségszerű a szerzői jog átértelmezése, bár a webes tartalmak engedély nélküli használatával szemben mutatott alternatíva kétségtelenül időigényesebb, ami nem fér bele a befektetők pénzét égető és egymással versengő MI-fejlesztőknek. Ide tartozik persze, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályokat ők sem értelmezik következetesen, ami nyilván nem segít nekik álláspontjuk elfogadhatóbbá tételében.

Bár a politikusok esetenként a törvények testre szabásával igyekeznek kedveskedni MI-fejlesztő szponzoraiknak, hivatkozva akár a szerzői vagy személyiségi jogi védelemre kevésbé kényes versenytársakra, a mesterséges intelligenciával így is éppen eleget kell a bíróságra mászkálni, a jórészt precedens nélküli ügyekben pedig minden döntés nagy figyelmet kap. Az elmúlt években a New York Times beperelte az OpenAI-t, a Disney beperelte a Midjourney-t, egy csoportos keresetben pedig potenciálisan több millió szerző nevében vették elő az Anthropicet is.

Most a techvállalat rántotta félre a kormányt

Alapvető kérdés, hogy az MI-rendszereket fejlesztő szervezeteknek milyen kötelezettségeik vannak mindazon alkotók felé, akik munkáin, az általuk létrehozott információn képzik ki modelljeiket – különösen, hogy az MI-technológiát többek között az ilyen szellemi és kreatív emberi tevékenységek felszámolásával reklámozzák. A hírek szerint most egy lépéssel közelebb kerülhetünk a megoldáshoz, miután az Anthropic előzetes egyezségre jutott a felperesekkel a fenti ügyben, amelyre a Wired az egyik legjelentősebb, folyamatban lévő MI szerzői jogi perként hivatkozik.

Bár a részletekről egyelőre nem sokat tudni, a kerületi bíró bejelentése érdekes fordulatot jelent, mert az Anthropic eddigi nyilatkozatai elszánt küzdelmet vetítettek előre minden lehetséges fronton, és a társaság nemrégiben új jogicsapatot állított az ellene zajló eljárásokra. A cikkben idézett szakértő szerint azonban hamar kiderülhetett, hogy védekezésük nem lesz hatékony a tárgyalásokon, a levegőben lógó kártérítések összege pedig akkora, hogy az még az MI-iparág hajmeresztő pénzügyi normái mellett is a vállalat megszűnését vetítette volna előre.

A Wired számításai szerint a Claude modellcsalád képzésére felhasznált több millió darab, szerzői jogvédelem alatt álló könyv a legrosszabb esetben billió dolláros nagyságrendű kifizetéseket jelentene. A Futurism vonatkozó riportja alapján ez a becslés nem is túlzó, figyelembe véve az iparági aktivisták augusztusi nyilatkozatait, amelyek szerint a szóban forgó per anyagilag tönkreteheti nemcsak az Anthropicot, hanem "az egész születőben lévő MI-ágazatot". Így igazán érdekesek lesznek a megegyezés feltételei is, amelyeket szeptember elején ismerhetünk majd meg.