Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy román panaszos ügyében hozott ítélete szerint nem jogsértő, ha a munkáltató megfigyeli egy alkalmazott munkahelyi levelezését - írja az MTI bukaresti tudósítójára hivatkozva.

Intim torna illegál

A román fővárosban élő Bogdab Barbulescut még 2007-ben rúgta ki akkori munkáltatója a cég eszközeinek magáncélú felhasználását tiltó belső szabályzatra hivatkozva. A probléma akkor került felszínre, amikor a magánkézben lévő cég arról tájékoztatta dolgozóját, hogy levelezését egy héten keresztül megfigyelték, amiből kiderült, az ügyfelekkel történő kommunikációra nyitott Yahoo Messenger fiókját magáncélra is használta. Mikor ezt Barbulescu tagadta, a cég rendelkezésére bocsátotta a testvérével és barátnőjével folytatott levelezésének átiratát.

Az eset után a bukaresti mérnök először különböző szintű román bíróságokhoz fordult emberi jogai megsértése miatt. Miután a hazai igazságügyi fórumokon elutasították a kereseteit, Barbulescu az EJEB elé vitte az ügyet. A strasburgi szervezet keddi végzése azonban szintén a munkáltatónak adott igazat.

Az EJEB szerint Románia nem sértette meg sem Barbulescu tisztességes tárgyaláshoz való jogát, sem a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor a román bíróság a munkahelyi levelezését megfigyelő munkáltató javára döntött. Indoklásában a strasbourgi bíróság megállapította: Barbulescu feladatainak teljesítését munkáltatója csak munkahelyi postafiókja megfigyelésével ellenőrizhette, és jóhiszeműen járt el, amikor azt feltételezte, hogy abban nem talál magánéleti levelezést.

Akkor most mindenkit megfigyelhet a munkáltatója?

A döntés kapcsán az első tudósítások sok esetben kicsit félreértelmezték a helyzetet, úgy interpretálva a keddi döntést, mintha az mostantól minden EU-s országban, minden cégre és dolgozóra egyetemlegesen érvényes volna. Szerencsére ez egyáltalán nem így van.

Először is érdemes tisztázni, hogy az EJEB az Európa Tanács égisze alatt működő, az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság, ahol jellemzően magánszemélyek nyújthatnak be keresetet államok ellen, ha úgy érzik, valamely intézkedés, eljárás ellentétes a fent említett egyezménnyel. Az Európa Tanács nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal. Előbbi nem köthető az Európai Unióhoz, így a mostani döntésnek sincs közvetlen hatása az uniós szabályozásra, ítélkezésre.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a konkrét esetben két alapvető dolog miatt nem látta megvalósulónak a jogsértést az EJEB. Az egyik, hogy a levelezési fiókot kifejezetten a munkáltató kérésre, munkahelyi kapcsolattartás céljára nyittatták Barbulescuval. A másik döntő elem, hogy a cég a magáncélú kommunikáció általános munkahelyi tilalmáról előzetesen tájékoztatta dolgozóját. Hasonló feltételek mellett egyébként itthoni szereplőkkel is megállná a helyét ez a döntés, a dolgozók tudta nélküli általános "kémkedés" viszont sem az EJEB mostani döntése előtt, sem ez után nem tekinthető jogszerűnek.