Az internetre csatlakozó, oda információt eljuttató és onnan utasításokat fogadó eszközök hálózatát nevezzük a dolgok internetének (Internet of Things - IoT). Ez a terület minden mérsékelt becslés szerint is rövid időn belül állva fogja hagyni az emberi internetezők számosságát. Az összekapcsolt, összehangolt munkára fogható szenzorok, gépek leginkább a nagyvárosi környezetben képesek kamatoztatni a bennük rejlő lehetőséget. A Gartner friss előrejelzése ezt a szegmenst vizsgálja az elkövetkező néhány év távlatában.
Most az irodák, később az otthonok
Az amerikai piackutató táblázatában az úgynevezett okos városokban használt eszközök számát mérte fel a jelenlegi helyzetfelmérés és a rövid távú előrejelzés formájában. A számítások szerint idén ezekben az összekapcsolt rendszereket üzemeltető, sűrűn lakott régiókban idén közel 1,2 milliárd egyedi "dolog" teljesít szolgálatot. Ez a mennyiség jövőre majdnem 40 százalékkal bővülhet, ami nagyjából félmilliárd újabb installálású eszközt jelent.
A táblázatból egyértelműen látszik, hogy jelen pillanatban a versenyszféra és a kormányzati, önkormányzati kezdeményezésű projektek fűtik a növekedést. A folyamatos adatgyűjtés és -elemzés ugyanis leginkább a nagyobb létesítmények, rendszerek esetében képes szabad szemmel is jól látható költségcsökkentést ésvagy hatékonyságnövelést produkálni. Nem csoda, hogy idén főként az irodakomplexumokban, ipari parkokban, bevásárló központokban, reptereken és hasonló helyeken működik a legtöbb ilyen eszköz.
A későbbiekben azonban átrajzolódik a piac, hiszen a folyamatosan erős globális növekedésnél is gyorsabban szaporodnak az otthonainkban felállított megoldások. Ezek közé tartoznak az új generációs tévék, a set-top boxok, a biztonsági kamerák, a világítási, fűtési rendszerek, az okosmérők és egy sor egyéb technológia. A Gartner várakozásai szerint három év múlva ezek nagyságrendje eléri az egymilliárdot, és a dinamikus bővülésnek köszönhetően 2018-ban már ez a szegmens lesz a legmeghatározóbb az IoT területén.
Kellemetlen mellékhatások
Bármennyire is jól hangzik, hogy körülöttünk maguktól működő rendszerek teszik optimálissá házunk fűtését, teremtenek gombnyomásra számunkra megfelelő belső környezetet, vagy éppen segítenek házunkat megvédeni egy tűzvésztől, az IoT elterjedésének szép számmal vannak járulékos problémái.
Technikai oldalról például gondok vannak a fogyasztás minimalizálásával és az online üzemmód fenntartásával, de nem ideális a gépeknek az emberi kommunikációra megalkotott internetprotokoll működési elve sem. A biztonság területén talán ennél is komolyabb munkára lesz szükség, mert az intelligens otthonokat alkotó eszközök megsokszorozzák a lehetséges támadási pontokat: akár a netes kommunikációra képes kávéfőzőn keresztül is el lehet lopni például az otthoni wifihálózat jelszavát, de veszélyforrás lehet a babamonitor is, amely fölött átveheti az irányítást egy rosszindulatú harmadik fél. Az okostelefonnal vezérelhető otthoni biztonsági rendszerek egy részét pedig sokszor egészen primitív módszerekkel, például akár egy mágnessel is meg lehet zavarni.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?