A gyártószektorban továbbra is központi kérdés az IT és az OT integrációja. Az integrációt segítő megoldások (IT/OT szoftverek és hardverek) piaca az évtized végéig átlagosan évi 8,5 százalékkal bővül, állíja IT/OT Convergence Insights című tanulmányában az IoT Analytics piackutató cég. A 2023-ban 720 milliárd dolláros piac várhatóan 2027-ben lépi át az ezermilliárdos határ, az évtized végére pedig elérheti az 1300 milliárd dollárt.
Az adatcsere és a biztonság a középpontban
Az informatikai rendszerek (IT) és az fizikai rendszerek vezérlését biztosító OT (operational technology) integrációjáról, melyet többek között az IIoT (Industrial Internet of Things) és az ipar 4.0 vitt át a köztudatba, az utóbbi időben kevesebb szó esik, de a folyamat halad. A két rendszer konvergenciájának oka nyilvánvaló. Az OT olyan működési adatok tömegét generálja, melyek feldolgozása az üzletkritikus folyamatokat kezelő informatikai rendszerekben magasabb szintre emelheti a gyártóvállalatok hatékonyságát, és általánosságban is javítja a digitális képességeiket.
Az IoT Analytics elemzői szerint az integráció három kulcsterületen lendíthet a cégeken.
● Skálázhatóvá teszi a digitális transzformációs kezdeményezéseket. A fejlett adatfeldolgozásra, a felhős alkalmazásokra és az IT-s gyakorlati tapasztalatokat felhasználva skálázható és rugalmas OT-infrastruktúrát lehet építeni. Ennek a megközelítésnek a hozadékaként a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat is könnyebb lesz bevezetni.
● Robusztus adatcserét tesz lehetővé az IT és OT között. A két terület kommunikációját segítik például ún. protokollkonverterek, DataOps és IoT-adatintegrációs platformok, és lehetővé teszik, hogy az OT-adatok ne csak a gyártási folyamatban, hanem üzleti szinten is hasznosulhassanak.
● Magasabb szintre emeli a biztonságot. Mivel egyre több OT-rendszer csatlakozik az internethez, azokra is alkalmazni kell az IT-vezérelt kiberbiztonsági szabványokat.
Az ideák és a rögvalóság
Ez az elmélet. A gyakorlatban azonban az integrációnak vannak jelentős akadályai. Például az, hogy alapvetően mások a feladatai és céljai az IT és OT területén dolgozóknak. Az IT például kedveli az agilis működést és az azzal járó gyakori szállítást, míg az OT egyik legfontosabb célja a gyártás folytonosságának a biztosítása a "ne akarjuk megjavítani, ami jól, megbízhatóan működik" elv mentén.
Az ellentétek feloldásának legjobb módja az elemzők szerint az, ha a cégek integrálják a csapatokat, így mindkét oldal jobban átlátja a másik motivációit és eszköztárát, és könnyebben megtalálják a közös pontokat.
De vannak technikai akadályok is. Az ipari rendszerek életciklusa hosszú, nem ritkán a 20 évet is meghaladja, ezért a legtöbb cégnél vannak olyan öröklött (legacy) megoldások, melyeket nem az IT-s integráció szem előtt tartásával fejlesztettek. Ezekből jellemzően hiányoznak az ehhez szükséges kommunikációs interfészek.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: az IT és az OT integrációja valójában egyinrányú folyamat. Az informatikai koncepciók és technológiák jelentős hatást gyakorolnak az OT működésére, de ez fordítva már kevésbé igaz. Olyan technológiák honosodnak meg az OT-ben, mint az agilis működés vagy a DevOps, a modularitás és az XaaS modellek, a konténertechnológiák és a virtualizáció. Sőt egyes területeken már online piactereket is használnak.
Szintén az IT hatására, pontosabban az integrációt segítendő jelentek meg az OT-ben a magas szintű programozási nyelvek, például a Python.
Az sem független az IT-tól, hogy az OT-rendszerek is egyre inkább adatvezéreltek (automatizáció, valós idejű adatokra támaszkodó szimuláció, digitális ikrek, fizikai folyamatokra vonatkozó előrejelzések stb.).
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak