Jelentős lépésként értékelve jelentette be nemrégiben az Elon Musk irányítása alatt álló Neuralink, hogy saját fejlesztésű agy-gép interfészükkel (brain-computer interface – BCI) megkezdik a fizikai világ gondolatokkal történő manipulálását célző kísérleteket. A szintén a techmilliárdos vezette X közösségi oldalon közzétett bejegyzés szerint a "megvalósíthatósági vizsgálat" megkapta a hatósági pecsétet, így az N1-nek nevezett implantátum felhasználási köre kiegészülhet egy művégtag irányításával.
Hogy pontosan miként is kell elképzelni ezt a folyamatot, arról szokás szerint nem osztott meg túl sok konkrétumot a vállalat. Így jelenleg csak annyit tudni, hogy majd valamikor a későbbiekben állnak elő információkkal arról, milyen formában és mértékben kaphatják vissza fizikai szabadságukat a mozgásukban korlátozott (például gerincsérült) betegek.
Nagyon komoly játék
A Neuralink szűk egy évvel ezelőtt ültette emberbe az első N1-et. Az implantátumot megkapó 29 éves Nolan Arbaugh fiatal felnőttként szenvedett súlyos balesetet, ami miatt nyaktól lefelé teljesen lebénult. A beavatkozás eleinte teljesen problémamentes volt, a páciens pedig alig néhány hónap múlva már úgy volt képes sakkozni és összetett videójátékokat játszani, hogy csak gondolnia kellett a kívánt lépésekre, utasításokra.
Májusban azonban már arról szóltak a hírek, hogy a csatlakozást biztosító szálak elkezdtek visszahúzódni, ami rontotta a rendszer használhatóságát. Ezt állítólag sikerült teljesen kijavítani, nyáron pedig már egy második tesztalanyba is beültették az N1-et – ha hinni lehet a tulajdonos bejegyzésének, minden gond nélkül.
Nem forradalmi, de ettől még fontos lehet
Hogy pontosan hol tartanak most ezek az emberi kísérletek, az a Musk-vezette cégekre jellemző extrém titkolózás miatt nem tudható, annyi viszont bizonyos, hogy ha meg is valósul a héten bejelentett gondolatokkal történő robotkarvezérlés, az nem az első eredmény lesz a területen.
A Pittsburghi Egyetem kutató például már 2008-ban képesek voltak egy majomba ültetett interfésszel elérni, hogy az állat egy robotkart utasítson ételosztásra az akaratával (PDF). Alig négy évvel később pedig már egy olyan tanulmány jelent meg a Nature-ben, amely szerint két agyvérzéses kísérleti alany is képes volt tárgyak gondolattal történő megragadására (PDF).
A Neuralink ötlete tehát nem újszerű, vagy forradalmi, ám a módszer tökéletesítésében és hozzáférhetőségének, használatának egyszerűsítésében sokat segíthet a vállalat kutatása. Az N1 ugyanis a korábbi megoldásoknál lényegesen kisebb, ráadásul vezeték nélkül használható, azaz a páciensek mindennapjait sokkal kevésbé zavarja, mint a korábbi kísérletekben használt rendszerek.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak