Ahhoz, hogy a távközlési szektor megőrizhesse jövedelemtermelő képességét, az egyik kézen fekvő eszköznek idén is a piaci konszolidáció bizonyulhat - vélekedik Bengt Nordstrom, a svéd stratégiai tanácsadó Northstream cég vezérigazgatója, akit a Total Telecom kérdezett.

Van aki kap engedélyt, van aki nem

A vezető szerint különösen a kisebb játékosok körében várhatóak nagyobb számban felvásárlások és fúziók. Ennek a befektetők többnyire a világ minden táján örülnek, Európát kivéve. Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a tagállamok mobilpiacán legalább 4 szereplő működjön. A területért felelős, néhány éve kinevezett biztos, Margrethe Vestager igyekszik is minden konszolidációs kísérletet megakadályozni – mondja a tanácsadó vezetője. Példaként  az Egyesült Királyságban tervezett O2 és a Three fúziót említi, amelyet mind a brit szakhatóság, mind a Brüsszel elutasított.

A bizottság ugyanis a több szereplő fenntartásával érvel a piaci verseny miatt, aminek a fogyasztók örülhetnek, a befektetők kevésbé. Vannak ugyanakkor már változásra utaló jelek is, Nordstrom szerint a holland T-Mobile és a Tele2 fúziójára nagyobb eséllyel lehet fogadni.

Ki ad jó ajánlatot a régiós Telenor vagyonra?

Az idei év Magyarországon sem lesz egy állóvizes időszak. Már az év elején kétféle lépés is izgalomban tartja az ágazat szereplőit. Az egyik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) napokban bejelentett vizsgálata a hazai piac két meghatározó szereplője a Telekom és a Telenor ellen, amiről itt írtunk részletesen.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a szakhatóságot. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Kommunikációs Igazgatóságától érkezett válasz szerint "a szervezetnek egyelőre nincs hivatalos tudomása a Gazdasági Versenyhivatal ügyben indított vizsgálatáról. A hatóság természetesen megkezdi a lehetséges következmények vizsgálatát, ám – tekintve, hogy még a feltételezett jogsértő cselekményeket sem ismeri pontosan – ezek kommentálása nem időszerű".

A Telenor Magyarország más vonatkozásban is a figyelem fókuszába került. Az anyavállalat többféle ajánlatot is kapott regionális leányvállalataira, köztük a hazai leánycégre is, erről a Mergermarketre és más forrásokra hivatkozva a Portfolio.hu írt a napokban részletesen. Az angol Broadband TV News értesülése szerint decemberben döntöttek arról, hogy egy amerikai befektetési cég ajánlatát vizsgálják meg az idei első negyedévben. A Capital nevű bolgár üzleti hetilap rákérdezett, hogy a befektető azonos-e a KKR-rel, amellyel már fél éve is hírbe hozták a Telenort. (A KKR volt a TV2 korábbi tulajdonosának az egyik befektetője.) A norvég központban cáfolták, hogy a KKR lenne az ajánlattevő.

Tavaly júniusban egyébként a Reutersnek nyilatkozó Sigve Brekke elnök-vezérigazgató még határozottan cáfolta, hogy meg akarnának válni közép-kelet-európai portfóliójuktól, amibe a magyarországin kívül a szerb, a montenegrói és a bulgáriai leányvállalat tartozik bele.  

Jöhetnek a kínaiak is

A hét végén viszont már közleményben tudatták, hogy elkezdték a közelebbről meg nem nevezett befektető jelölt ajánlatát tüzetesebben vizsgálni. Hogy végül az amerikai, vagy más, szakmai, vagy pénzügyi lesz-e a befektető, vagy, hogy tényleg eladják-e, még jó párat kell aludni. A portfólió jól jöhet bármely olyan, főleg Európán kívüli társaságnak, amelynek nincs még komolyabb jelenléte a közép-kelet-európai térségben.

Ha viszont figyelembe vesszük a már említett uniós hozzáállást, vagyis, hogy az Európai Unió az ilyen stratégiai ágazatokban, mint a távközlés, nem kedveli a nagy mozgolódást, és ha muszáj, akkor is inkább a kontinensen belüli befektetőket szeretne látni, mint amerikaiakat, vagy ázsiaiakat, nem kizárható, hogy végül egy európai cégé lesz a jelenleg összességében mintegy 2 milliárd dollárra értékelt régiós Telenor-vagyon. Az ázsiaiak távol tarthatóságának viszont némileg ellentmond az Invitel legutóbbi tulajdonosváltása, amelyben épp egy nagy kínai befektetési alapé lett a távközlési cég.

Pedig a kínaiak mostanában egyéb területeken is komoly befektetési elánnal jelennek meg épp a térségbeli, azon belül is a magyar piacon. Ezek nyomán várhatóan még több távol-keleti érkezik Európába, már az is jó alapot szolgáltathatna egy itteni operáció működtetéséhez. Évekkel ezelőtt brit üzleti lapok cikkeztek arról, hogy a China Mobile akkoriban épp közép-európai hídfőállást keresett, hogy a térség "bevételével" eljusson az európai szolgáltató piacra.

A cég honlapján található legfrissebb információk arról tanúskodnak, hogy már e nélkül is megjelentek Európa nyugati felén. A távol-keleti gigaszolgáltató ott van már az Egyesült Királyságban és Franciaországban, igaz virtuális operátorként és nem teljes körű portfólióval.

Szcenáriók a magyar állami mobilszolgáltatóra

Lázban tarthatja a hazai távközlési piacot a kormány azon terve is, amely visszahozná a 2012-13-ban csúfos véget ért korábbi kísérlet szellemét, az állami mobilszolgáltató ötletét. A Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek által létrehozott MPVI Mobil Zrt. egyéves (nem) működés után azt követően szűnt meg, hogy a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék döntését, hatályon kívül helyezve az NMHH korábbi frekvencia-árverésen hozott határozatait. Úgy ítélte meg, hogy a MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a mobilhálózat kiépítésére. Az MTI-ben megjelent akkori közlemény szerint a kormány szándéka továbbra is az, hogy újabb szereplővel bővüljön a hazai piac, de az állam semmilyen más felállásban nem áll már a rajtvonalhoz. (A bővülés a következő frekvencia tenderrel meg is valósult, negyedik szolgáltatóként a Digi is belépőt kapott a mobil piacra.)

Most viszont úgy tűnik, mégsem mondanak le erről a szándékukról. Szakértők szerint már most számtalan szcenárió merülhet fel, hogyan is kellene az állami mobilcég reinkarnációját megoldani. Maradjanak a legdrágábbnak tűnő zöldmezős, nulláról építkező változatnál, vagy jelenjen meg az állam potenciális felvásárlóként a már engedéllyel rendelkező és többségében működő szolgáltatóknál?

Voltak olyan feltételezések, amelyek közvetve ezzel hozták összefüggésbe a legrégebbi szereplők ellen indított versenyhivatali eljárást is. Miután azonban híre ment, hogy más indíttatásból a norvég Telenor valóban régiós szintű eladásban gondolkodik, így a magyarországi leánycég külön szinte biztosan nem eladó. (Hacsak a későbbi befektető jó áron el nem adja majd a magyar államnak.)

Szakértők még azt sem tartják kizártnak, hogy a tényleges mobilszolgáltatással még el sem indult negyedik szereplő kaphat megfelelő ajánlatot az államtól.