Elköltendő pénz lesz bőven – hivatkozott megnyitójában Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke a kormányzati körök ígéreteire. Többször és több helyen is elhangzott, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban csak uniós forrásból 300-400 milliárd forint fog érkezni az IKT szektorba. Ebből a forrásból komoly központi fejlesztések is várhatók, melyekre érdemes felkészülni közbeszerzési oldalról is.

Laufer ismét felhívta a figyelmet azokra a kezdeményezésekre, melyeket az IVSZ a közbeszerzési folyamtok hatékonyságának szeretné növelni. Mint mondta, a szervezet szeretné elérni, hogy a közbeszerzési pályázatokon előnyt évezhessenek a magasabb adót fizető vállalkozások, és ugyancsak jó lenne ha a IVSZ-kezdeményezte védjegyrendszer mélyebben beépülne a közbeszerzés folyamatába.

Hivatalok és szakértők

A konferencia elsősorban gyakorlati megközelítésben tárgyalta a közbeszerzési szabályok változásait. A változások egy részét uniós előírások kényszertették ki. Ilyen például az, hogy a közbeszerzési keretszerződések megkötése után nem lehet egyszerű megrendeléssel továbblépni a közbeszerzési folyamatokban, hanem csakis a verseny újbóli megnyitásával.

Laufer Tamás bizakodó volt

Dr. Kántor Zoltán igazgató (KEF Közbeszerzési Igazgatóság) elmondta: felmérték az intézményekben, hogy a következő 3-4 évben mennyi uniós forrást kívánnak felhasználni, és a közbeszerzéseket már ennek az igényfelmérésnek az összesített eredményei alapján írják ki. Szintén fontos újdonságként emelte ki, hogy 2013. júniustól a közbeszerzési díjat nem a szolgáltatók, hanem az intézmények fizetik. Mint mondta, egyelőre vegyes a rendszer, mivel az ennél korábbi kiírásoknál még a réi rendszer működik, azaz a díjakat az ajánlattevők fizetik.

Kántor szerint egyébként sok pozitív változás történt a közbeszerzés terén: az ajánlattevők felkészültek, miáltal a korábbinál sokkal kevesebb az eljárásokban felmerülő jogi probléma. Ennek ellenére a KEF részletes útmutatást is készít az egységesített közbeszerzéshez, például az egyik neuralgikus újdonság, a verseny újranyitásának módjáról. Az útmutató várhatóan tovább csökkenti majd a problémás ügyek számát.

Buktatók a közös ajánlattételben

A Közbeszerzési Tanácsadók Egyesületének elnöke, dr. Miklós Gyula a közös ajánlattétel és konzorciumi szerződések problémakörével foglalkozott. Mint mondta. a közbeszerzési törvény meglehetősen egyszerűen szabályozza az együttműködés, a közös ajánlattétel kérdéskörét. Az ajánlatkérő sokszor csak egy rövid együttműködési megállapodást lát, pedig a mögött komoly szerződések lehetnek. És kell is, hogy legyenek – hangsúlyozta Miklós Gyula, aki szerint eygébként jó lenne, ha az ajánlatkérő is pontosan tisztában lenne azzal, hogy a szállító konzorcium tagjai hogyan állapodtak meg egymással a szállítás és a felelősség tekintetében is.

Számtalan olyan buktató lehet, amire az ajánlattevéskor a felek nem is gondolnak. Miklós Gyula erre érzékletes példát is hozott: egy közbeszerzésnél nyertes konzorcium tagjai szerződésben rögzítették a teljesítés mértékének megoszlását egymás között. A teljesítés közben azonban az egyik fél ellen felszámolási eljárás indult. Ekkor a felek módosították a konzorciumi a teljesítésre vonatkozó megállapodásukat – és ennek megfelelően azt is, hogy az ajánlatkérő milyen arányban fizessen a konzorcium tagjainak. A módosítást benyújtották ugyan az ajánlatkérőnek, ám a felszámoló azonban ezt a szerződésmódosítást úgy értékelte, hogy a felszámolás alatt álló cég így akarja kijátszani a hitelezőit.

Jön az elektronikus közbeszerzés

A konferenciát záró Elektronikus közbeszerzés Magyarországon? című előadásában dr. Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, az Európai helyzetet elemezte, valamint ismertette az EU-s irányelveket is. Eszerint az új irányelvek implementálását követő néhány éven belül minden közbeszerzési eljárásnak 100 százalékban elektronikusan kell lezajlania. A hazai helyzetet a Budapesti Corvinus Egyetem, a Transparency International és a BKIK közös felmérése alapján mutatta be, amiben több mint 100, zömében gyakorló közbeszerző válaszolt a kérdésekre. Döntő többségük közepes színvonalúnak ítélte a hazai közbeszerzési piac fejlettségét, a közbeszerzést magát pedig inkább jogi kérdésnek tekinti. A jogi megítélés után a gazdasági és műszaki megítélés következik, az informatika csak az utolsó helyen szerepel – mondta Tátrai Tünde.

A konferencia előadása letölthetők a konferencia honlapjáról.