Az internetre csatlakozó eszközök és a rajtuk áramló adatok egyik fő hasznosítója az egészségügy, ahol a világ ide sorolható intézményeinek a 60 százaléka már valamilyen mértékig használja a dolgok internetében (IoT) rejlő lehetőségeket – állapítja meg a Hewlett Packard Enterprise-hoz tartozó Aruba legutóbbi tanulmányában.

Ezer milliárd dollárban mérhető az egészségügyi IoT gazdasági hatása

Valóban nagy üzlet rejlik az egészségügyi IoT-ban, a szakértők az ágazatra gyakorolt potenciális gazdasági hatását már évi 1700 milliárd dollárra becsülik. A szektor az egyik meghatározó motorja a dolgok internetének, a tanulmányban megkérdezett intézmények 73 százaléka tapasztalt költségcsökkentő és termelékenységnövelő hatást a technológia alkalmazásával, nem beszélve az ezzel együtt járó innovatív üzleti modellekről, továbbá az orvosok és a páciensek közötti együttműködés javulásáról.

A jelentés a szóba jöhető alkalmazási területek közül az első helyen említi a betegek állapotát monitorozó eszközöket. A hálózatba köthető fontosabb készülékek között még ott vannak a különféle képalkotó berendezések is. A technológia ezek összhangjának a megteremtésére is képes, az állapotmonitorok piaca pedig tartós növekedés előtt áll.

Világszerte jelenleg 7,1 millió páciens állapotát távmonitorozzák, tavaly mintegy 44 százalékot bővült ez a piac. A növekedés rövid és közép távon tartósnak bizonyulhat. A Berg Insight legutóbbi elemzése szerint a távolról felülgyelt betegek száma a következő néhány évben még ezt is meghaladó ütemben, 47,9 százalékkal bővül. Az ily módon kontrolláltak száma 2021-re globálisan már meghaladja az 50 milliót.

Az alvásfigyelő és a szívritmusszabályozó monitor már tömegcikk

A skandináv piackutató úgy látja, a monitorozott betegek körében két eszköz terjed igazán széles körben: az egyik az alvásfigyelő, a másik a beépített szívritmus szabályozókkal (CRM) ellátott pácienseket felügyeli. Ez a két eszköz tette ki 2016-ban az otthoni hálózatba kapcsolat egészségügyi monitoring rendszerek 80 százalékát. Csak az alvásmonitorral ellátott páciensek száma legalább 70 százalékkal nőtt egy év alatt. A Telehealth 500 ezer hálózatba kapcsolt eszközzel a piaci terület harmadik legnagyobb szegmense. A többi készülékkategória, beleértve az EKG-t és a vércukormérőket ma még együttesen kevesebb mint egymillió összeköttetéssel rendelkeznek.

A legtöbb otthoni egészségügyi monitoring eszköz mobil alapú összeköttetését már felváltotta a vezetékes technológia, a PSTN és a LAN. A mobil kapcsolaton keresztül kommunikáló készülékek száma a 2015-ben regisztrált 3 millióról 2016-re 4,9 millióra nőtt.

Itt is hódít a saját eszközök használata

Ezen a piacon is megjelenik a saját eszköz intézményes használata, vagyis a mobiltelefonoknál ismert BYOD, aminek az aránya a következő öt évben évente legalább megduplázódik. A krónikus betegségek közül a cukorbetegek és a fiatalabb korosztályt magában foglaló asztmás betegek élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy interfészként inkább a saját okostelefonjukat használják majd, mint a célirányosan adott betegségre fejlesztett eszközt.

Hatványozottan növekszik a fejlesztő cégek egészségügyi távmonitorozó (RPM) megoldásokból származó bevétele, ami 2016-ban már 7,5 milliárd dollár volt. Ez nemcsak az eszközöket foglalja magában, hanem az mHealth hálózati és gondozási megoldásokat, illetve az ezekhez kapcsolódó platformokat.

Az RPM-ből származó bevételek a következő öt évben évi 33,8 százalékkal bővülhetnek, ezáltal 2021-re megközelíthetik a 32,4 milliárd dollárt. Az ezen eszközök használata révén elérhető megtakarítás a szakértők szerint jóval meghaladja majd ezt az értéket.

Vénába kötik a netet

Az egészségügy a nem is túl távoli jövőben eljuthat odáig, amikor a hálózatba kötött egészségügyi megoldások a szabványos orvosi kezelés integrált részévé válnak. Minden egészséggel összefüggő eszköz, amely alkalmas a hálózatba kötésre, be lesz kapcsolva az e-egészségügyi rendszerekbe, a páciensek adatainak a menedzselése pedig egyre fontosabbá válik – vélik a szakértők. Ennek nyomán várható, hogy a hagyományos és a startup cégek egyaránt megpróbálják magukat fontos játékosként pozícionálni az mHealth adatok ökoszisztémájában, ahol a nemzeti egészségügyi rendszerek, az eszközgyártók, a független alkalmazásfejlesztők és a technológiai nagyágyúk, mint a Google, az Apple és a Microsoft egyaránt ott vannak.

A másik meghatározó trend, az egészségügyi szintű mHealth eszközök és alkalmazások kommercializálódása. Tavaly több százezer páciens monitorozó eszköze kapcsolódott a beteg saját okostelefonján keresztül a különböző felhőplatformokhoz. Ez a következő években új távlatokat nyit az egészségügyi távmonitoring piacán.

A jövő nagy ígérete lehet még a hordozható automatikus külső defibrilátorok (AED) tömeges megjelenése. Ebből jelenleg évi 500 ezer darabot dobnak piacra a gyártók, amelyek közül néhányan már beépített csatlakoztathatóságot is kínálnak, mások még csak tervezik az eszközök hálózatba kapcsolását. A Berg Insight becslése szerint idén az eladott AED-k 10 százaléka lesz hálózati kapcsolattal is rendelkező, de az arány 2021-re már elérheti az 50 százalékot is.

Egészségre ártalmas kockázatok

A biztató jövőképet azonban komolyan beárnyékolják a biztonsággal kapcsolatos aggályok. Maga a jelentés is kitér arra, hogy kockázatos hatalmas számú eszközt a mai üzleti hálózatokhoz csatlakoztatni, és utal rá, hogy a felmérésben szereplő egészségügyi intézmények 90 százalékát érte már IoT-val összefüggő támadás.

Ezzel kapcsolatban nemrégiben került napvilágra, hogy a Johnson & Johnson egyik inzulin pumpája könnyű célpontja lehet egy esetleges hekkertámadásnak, de biztonsági szempontból meglehetősen kritikus területet jelentenek a páciensek adatait tartalmazó adatbázisok is. Ennek alapján az egészségügyi intézményeknek egyensúlyozniuk kell a biztonsági kockázatok és a technológia révén elérhető gazdasági előnyök között.