Alapesetben az autógyártók a kutatás-fejlesztéseiket és az ezekből keletkező szabadalmaikat hét lakat alatt őrzik. A Toyota most stratégiát váltott: az elektromos vagy hibrid hajtású autókhoz kapcsolódó közel 24 ezer szabadalmát teszi szabadon elérhetővé bárki számára. A hírt először a Nikkei közölte, de hamarosan a Toyota is kiadott egy közleményt.

A licencek a közlemény szerint is elsősorban a hibrid hajtásokra vonatkozó szabadalmakra vonatkoznak. (Ezek jelentős részét a gyártó már felhasználta a hibrid Prius modellekben.) Mivel a leírások sokszor nem tartalmaznak minden olyan technikai részletet, amivel a szabadalmakat gyakorlatba is át lehet ültetni, a japán autógyártó tanácsadást is kínál a dokumentációk mellé, amiért azonban már fizetni kell. A támogatási program 2030-ig tart.

Többek között elektromos motorokra, különböző vezérlő egységekre vonatkozó szabadalmakhoz lehet a program keretében hozzáférni. A Toyota hangsúlyozza azonban, hogy ezek olyan alapvető technológiák, amelyeket különböző típusú elektromos járművek fejlesztésére lehet alkalmazni, azaz az elektromos, a hibrid és az üzemanyagcellás hajtásláncokra is.

Segítve lassítani a tiszta elektromosságot

Elemzők ebből azt szűrték le, hogy a Toyotát nagyon is önös megfontolások vezethették a szabadalmak ingyenessé tételében. Legfőképpen az, hogy kinyújtsa a hibrid autók fejlesztési ciklusát a tisztán elektromos hajtásokkal szemben. Utóbbi téren ugyanis a japán vállalat lemaradt a konkurenseivel szemben.

A hibrid hajtáslánc nagyon sokáig logikus döntés volt a gyártótól. Sikeresek is a hibrid modelljei, melyek üzemanyag-hatékonysága nagyjából kétszerese a benzinmotorokénak: 2017-ben 12 milliót adott el belőlük. Ez a hajtáslánc egyelőre olcsóbb, mint a tisztán elektromos, mert kevesebb akkumulátorral is megelégszik. Az akku ugyanis még mindig jelentős költségelem az elektromobilitásban annak ellenére, hogy az árak meredeken estek az utóbbi években. Abból a szempontból is jó volt a hibrid hajtás, hogy nem volt kitéve a meglehetősen ritkás töltési infrastruktúrának.

Ám ezek csak átmeneti nehézségek. Az akkuk ára folyamatosan csökken, a töltési infrastruktúra pedig sok országban komoly állami hátszéllel épül. A Toyotának viszont elemi érdeke, hogy minél többet kihozzon a hibrid technológiába fektetett pénzéből, és közben behozza azt a tetemes lemaradását, amit az elektromos hajtásláncok fejlesztésében elszenvedett.

A Toyota azonban nem csak a hibrid autói miatt hezitált az elektromos fejlesztéseinél. A japán gyártó még mindig nincs meggyőződve arról, hogy ez lesz a jövő. Régóta kísérleteznek azzal, hogy hidrogén üzemanyagcellát építsenek, így az autók lényegében tiszta vízgőzt pufognának. A technológiai azonban még kezdetleges, bár Ázsiában már néhány ezer hidrogén üzemanyagcellás autó fut az utakon. A kutatások tavaly értek fontos fordulóponthoz, ausztrál kutatóknak sikerült szállíthatóvá tenni a hidrogént.

A konkurensek az elektromos hajtásra költenek

Kérdés, milyen sikere lesz a japánok lépésének. A nagy gyártók ugyanis az elektromosságra esküsznek: összesen mintegy 90 milliárd dollárnyi beruházást jelentettek be – egyelőre csak terv szintjén – az elektromobilitásba és a kapcsolódó, például önvezető technológiákba a következő évtized első feléig. Közülük is kiemelkedik a Vokswagen, amely a következő öt évben egymaga 44 milliárd eurót, 2030-ig pedig 70 milliárdot akar költeni erre a területre.