Hogy nem tudja ki is az a techgronómus? Majdnem olyan, mint az agronómus, csak nagyon más.

Nem is olyan egyszerű a mezőgazdasági tevékenység digitalizálása. A brit Cambrige-i Egyetemen a közelmúltban mutattak be egy olyan betakarító robotot, amely több növényfajtának a betakarítására is megoldást hozhat. Az ilyen rendszerekhez azonban hamarosan új képességekkel felvértezett mezőgazdasági szakemberek is kellenek.

Növényspecifikus megoldások helyett...

A precíziós mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú területet a betakarítás digitalizálása: magának a terménynek a sérülésmentes betakarítása és szükség esetén osztályozása. A problémát az okozza, hogy a termények nagyon eltérő méretűek, más az alakjuk, a sérülékenységük stb. Ezért lényegében minden növénycsoporthoz más és más eszközt kellene alkalmazni, ami nagyon megnehezíti a fejlesztést.

A Cambridge-i Egyetem a közelmúltban mutatta be egy jégsaláta-betakarító robot prototípusát, amely a fejlesztők reményei szerint több növény betakarítására is megoldást hozhat. A Vegebot nevű robot képfelismerő algoritmusát először laboratóriumi körülmények között tanították a kifejlett saláták felismerésére és levágására: először salátafotókkal, majd sok ezer valódi salátaegyeddel. Utána terepen is kipróbálták egy helyi gyümölcs- és zöldségtermelő szövetkezet ültetvényein.

Annak, hogy az egyetem mérnökcsapata a jégsalátával kísérletezik, több oka is van. Egyrészt az Egyesült Királyságban ez a leggyakoribb salátafajta. De ennél is fontosabb, hogy maga a növény nagyon sérülékeny, és az egyes egyedek között szignifikáns eltérések lehetnek formában és méretben. Az is kihívást jelent, hogy maga a növény sokszor rásimul a termőtalajra. De épp ezek a tényezők tették érdekessé. Mint a fejlesztőcsapat egyik tagja mondta, ha hatékony robotkombájt tudnak készíteni a jégsaláta-betakarításhoz, akkor az sok más növény betakarítására is megoldást hozhat.

Beazonosít, majd vág...

A Vegebotnak két kulcsfontosságú eleme van: a számítógépes látást biztosító rendszer és az automatikus vágófej. A robot egyik kamerája rögzíti a salátamező képét, beazonosítja az egyes salátafejeket, majd osztályozza, hogy melyik érett a vágásra, és melyik nem. De nem csak a vágásérettséget tudja megállapítani, hanem azt is, hogy egészséges-e az egyed, vagy olyan betegsége van, ami a betakarítás során más salátákra is átterjedhet.

Végül a kiválasztott salátákat a vágófej levágja. A vágófejet egy másik kamera segíti a pontos pozicionálásban. A levágott salátafejet egy olyan fogó kar emeli a gyűjtőládába, amelynek fogási erőssége precízen szabályozható, hogy stabilan tartsa a növényt, de ne törje meg, így más növényhez is beállítható.
 


Egy munkás ezt az egész folyamatot a beazonosítástól a salátafej ládába helyezéséig pár másodperc alatt végrehajtja. A Vegabot még közel sem ilyen gyors, mégis van egy előnye: éjjel-nappal járhatja az adott salátaültetvényt, és folyamatosan szedheti a vágásérett és egészséges darabokat. Ez nagyban növelheti a termelés hatékonyságát. Jelenleg ugyanis a legtöbb mezőgazdasági terményt úgy takarítják be, hogy egy ültetvényt egyszer szüretelnek, és az éretlen vagy beteg termést kidobják.

Ehhez már több kell, mint egy agronómus

Az már látszik, hogy a mezőgazdaságban ez a jövő. Ám a precíziós mezőgazdaság a szakemberektől is új képességeket követel meg. A jövő mezőgazdasági szakemberei ezért nem az agronómusok, hanem az ún. techgronómusok (agronómia és a technológia összevonásából).

Az egyetemi képzés már reagált is erre az igényre. A Cabridge-i Egyetem és a Lincoln Egyetem közösen állította fel a világ első agrár-élelmiszer robotikai doktori iskoláját, melynek ősztől indulnak a programjai. Egy kanadai mezőgazdasági főiskola, az Olds College pedig szintén ősszel indítja a világ első techgronómus képzését.

A techgronómus szakon a precíziós mezőgazdasági technológiákkal ismerkednek meg a hallgatók. Megtanulják a termőterületekről gyűjtött adatok integrálását és szoftveres elemzését, sőt a precíziós mezőgazdasági gépek (robotok, drónok stb.) telepítését, kalibrálását, vezérlését, programozását is elsajátítják. A kétéves képzés tandíja közel 9500 kanadai dollár (kb. 2 millió forint), amihez 2200 dollárnyi (közel félmillió forint) eszközköltség is hozzájön.

Cloud & big data

Kiosztották az idei Gyurós Tibor-díjakat

A hagyományokhoz híven, idén is az IVSZ éves konferenciáján, a Mentán adták át a hazai informatikai élet kíválóságait elismerő díjakat.
 
EZ A HELYZET SIÓFOKON

SAP NOW Hungary:
szerszámkészlet az ügyfelek lenyűgözéséhez

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

Ömlik a pénz a digitalizációval foglalkozó startupokba, de a rossz beidegződések még mindig lassítják az átalakulást.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

Hirdetés

Nagyvállalati mesterséges intelligencia (MI) megoldások a Lenovótól

Elkezdődött a mesterséges intelligencia hajtotta gazdasági átalakulás. Az összetett technológia könnyű használatba vételét, rugalmas bővítését ígérik a Lenovo adatközponti megoldásai.

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.