A valótlan, és nem ritkán szándékosan megtévesztő információ gyors terjedését ma már a világ vezető dotkom vállalatai is problémának látják. Az elmúlt időszakban a felhasználók és az állami szabályozók részéről is növekszik rajtuk a nyomás, hogy igyekezzenek legalább a maguk eszközeivel gátat szabni a dezinformációs kampányoknak, legyen szó a politikai hisztériát tüzelő hazugságokról vagy a tengeri uborka rákgyógyító hatásáról.

A közelmúltban az online tér két meghatározó szereplője, a Facebook és a Google is új készségeket jelentett be, amelyek reményeik szerint segíteni fogják az arra fogékony felhasználókat, hogy különösebb utánjárás nélkül, egyszerűen kiszűrhessék a folamatosan özönlő tartalomból a nyilvánvaló hülyeséget. Csodát nyilván nem tehetnek, főleg azokkal, akik szerint maga a Facebook és a Google manipulálja rosszhiszeműen a hírfolyamokat, de az új funkciók így is mindenképpen említést érdemelnek.

A Facebook nem csak tiltana, hanem edukálna is

A közösségi hálózat, bár az információ megjelenítését többféleképpen is befolyásolja (üzleti vállalkozásról van szó), a maga részéről úgy döntött, hogy a szűrést nem elsősorban az álhírek eltüntetése, hanem a felhasználók felvilágosítása felől közelíti meg. A Facebook ennek megfelelően egy 10 pontból álló listát jelenít meg az olvasók hírfolyamában, ami tippeket ad a webcímek ellenőrzésétől egészen az olyan főcímek azonosításáig, amelyek gyanúsan sokkoló tartalmat ígérnek.

Az üzenetekkel minden felhasználó háromszor fog találkozni, egyelőre az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Tajvanon, Mianmarban, Brazíliában, Mexikóban, Kolumbiában, Argentínában és Kanadában, de a társaság rövid időn belül világszerte minden regisztrált tagjához eljuttatja majd.

A felvilágosító kampány mellett az oldal tovább folytatja a kétes források aktív filterezését is, ami a hírek esetében a megbízhatónak ítélt harmadik féltől (pl. Snopes, PolitiFact) származó visszacsatolásra is épít. Ez az információ terjedésének bizonyos korlátozását jelenti, és a Facebook számára nyilvánvalóan vékony jég, ha el akarja kerülni a politikai indíttatású cenzúra vádját – amit egyébként úgysem fog elkerülni.

A vállalat szerint nem létezik ezüstgolyó, vagyis egyszerű megoldás a problémára, ezért több eszközzel kell egyszerre küzdeni a Facebookot és magát az internetet is felzabáló probléma ellen. Ezek közül az egyik a megfelelő tartalom indexelése, hogy azt a hírfolyamon belül hátrébb sorolják, vagyis csökkentsék a megosztás esélyeit, de ugyanilyen fontos a felhasználók tájékoztatása is, hogy azok tájékozott döntéseket hozhassanak.

A gond továbbra is az, hogy a Facebook algoritmusai nyilvánvalóan azt célozzák, hogy a hálózat tagjai a lehető legtöbb időt töltsék el a közösségi szolgáltatásban, ami szükségszerűen egyfajta automatizált véleményformáló szerepet eredményez. A folyamatok átláthatatlansága és az információ osztályozása miatt sok jogos kritika is éri a társaságot: mi is több ízben foglalkoztunk már az "elfogultság-buborékkal", vagyis a személyre szabhatóság jegyében algoritmusok által alakított virtuális környezettel, amelyben a rendszerek megszűrik az adott felhasználó szempontjából irrelevánsnak vagy zavarónak ítélt információt.

A Google a keresőtalálatokat címkézi fel

A Google a maga részéről saját véleményformáló termékében, a keresőben vezet be új funkciót. A "fact check label", vagyis a tényszerűség ellenőrzésére szolgáló címke elvileg már tavaly október óta működik a Google News anyagai mellett, bár csak bizonyos országokban. A címkét még az amerikai elnökválasztásik kampány hajrájában vezették be, elsőként az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.

A megoldás lényege, hogy a megfelelő tartalmak – ebben az esetben keresőtalálatok – mellé egy olyan kivonatot rendel, amely megjeleníti a lényegi információt hitelesítő forrást, illetve azonosítja a hitelesítést végző felhasználót is. A Wikipedia-szerű ellenőrző snippet a Google példája szerint így fest, ha valaki mondjuk a modern kori rabszolgaságot érintő egyik becslésnek próbál utánakeresni:
 

A címke olyan cikkek mellett jelenhet meg, amelyek tartalmát a tények ellenőrzését végző szervezetek is hitelesített (praktikusan a ClaimReview-n vagy a Share the Facts widgeten keresztül), vagyis a felhasználók és a kiadók visszajelzésére egyaránt szükség van hozzá. Ennak alapján előfordulhat, hogy az adott tartalom mellett eltérő vélemények is megjelennek, fontos azonban megjegyezni, hogy a hitelesítés sosem a Google-től származik, vagyis a cég a források értékelését az olvasóra bízza.

A Google álláspontja szerint ugyanakkor a különböző konklúziók feltüntetése is segítheti a felhasználókat, hogy legalább a konszenzus mértékéről valamilyen képet alkothassanak, és megfelelő kérdésekben kiválaszthassák az általuk hitelesnek tartott forrásokat.

A kereső által is figyelembe vett ellenőrzést egyébként már 115 szervezet végzi világszerte, a forrásoknak pedig értelemszerűen megfelelőan strukturáltnak kell lenniük, megfelelve a Google a hírforrásokra vonatkozó általános irányelveinek is. Ez közvetve azt jelenti, hogy hosszabb távon már a hitelesítés formai követelményeinek való megfelelés is minősítheti, mennyire vehető komolyan egy-egy internetes forrás.