A Telenor Csoport kutatással foglalkozó szervezete szerint az idei téli olimpián elrajtolnak az első 5G-szolgáltatások, szélesebb körben elterjednek a mobiltárcák és a kiterjesztett valóságot használó szolgáltatások, a blockchain technológia terén ugyanakkor kérdés, hogy várható-e áttörés.

A 2018-as, Dél-Koreában rendezett téli olimpiai játékok alatt először nyerhetünk élesben betekintést 5G mobiltechnológia képességeibe. Az olimpia helyszínén működő mobilhálózatok már 5G-s rádióspektrumokat és a technológia által biztosított hálózatvirtualizációt is használni fogják. És mit láthatnak majd ebből a tévénézők? Például 5G adatkapcsolaton keresztül, drónokkal élőben közvetített képet az éppen levegőben lévő síugrókról, vagy 5G-közvetítést a hegyi lejtők látványos pontjairól.  2018-at valószínűleg úgy fogjuk majd számontartani, mint az évet, amikor az 5G-szolgáltatások elindultak.

A telefonunknál kisebb kütyük is elektronikus fizetőeszközzé válnak

Idén az okostelefon mellett a slusszkulcs, az okosóra, vagy akár az internetre kapcsolódó személyautók is digitális fizetőeszközzé válhatnak. A mesterséges intelligencia és a dolgok internete (IoT) technológiák alkalmazásával személyre szabottabb megoldásokat válnak elérhetővé a pénzügyi döntések, a kockázatkezelés és a költségcsökkentés terén. Európában a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelv, a PSD2 bevezetése hoz változást: ennek értelmében a bankoknak hozzáférhetővé kell tenniük az ügyféladatokat harmadik fél, tehát például fintech cégek számára is. A Telenor Research vezetője szerint ez megnyitja az utat a nyílt bankolás és az innováció előtt, és létrejöhet a telekommunikációs cégek valódi mobilfizetési ökoszisztémája. Ugyanakkor a kiberbiztonság terén nagy felelősség is hárul a pénzügyi rendszereket kezelő vállalatokra.

A kiterjesztett valóságot (AR) a 2016-ban megjelent Pokémon Go mobilos játékkal ismerhette meg közelebbről a világ. Idén pedig még több ilyen applikáció jelenhet meg: az Apple mobil operációs rendszere, az iOS legújabb verziója például alapból támogatja, hogy további információval lehessen ellátni bármit, amit a telefon kamerája felvesz. Emiatt sokkal egyszerűbb és elérhetőbb lett iOS-re AR-appokat fejleszteni, így még több ilyen megjelenésére számíthatunk – legyen szó játékokról, vagy például az útvonalat a telefon kamerájának képére vetítő navigációs megoldásokról.

Hódít a mesterséges intelligencia, fókusz az adatok védelmén

A mesterséges intelligencia (MI) és különösen a deep learning, vagyis a gépi mélytanulási technológiák olyan "varázslatnak" számító szolgáltatásokat tesznek lehetővé, mint a vezető nélküli autók vagy az arcfelismerés. Míg eddig ezek a technológiák főleg az internetes óriáscégeket szolgálták, Sandberg szerint 2018-ban újabb piacokon is megjelennek majd: például az egészségügyben, az energiaiparban, a szállítmányozásban és a telekommunikációban. Ugyanakkor a sikerhez rengeteg munkára lesz szüksége a cégeknek, és bizonyosan sokan elbuknak majd, ha nem mérik fel helyesen az MI és a mélytanulás lehetőségeit, vagy épp készen kapható varázseszközként tekintenek ezekre, nem pedig folyamatosan fejlesztendő technológiaként.

Az Európai Unió 2018 közepétől hatályos Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) több változást hoz az adatvédelem terén. Az egyik legfontosabb, hogy innentől maguk a felhasználók számítanak majd a digitális szolgáltatások használatakor keletkezett adatok tulajdonosainak. Az új szabályozás a jelenleginél szigorúbban védi az európai felhasználók adatait, lényegében visszaadja a kontrollt a vállalatoktól a magánszemélyeknek, és például azt is meghatározza, hogyan kérhetnek a cégek engedélyt az adatok használatához. Emiatt az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) is meg kell újítani, és bár az új szabályozás az európai felhasználókra vonatkozik, Sandberg szerint valószínű, hogy az olyan globális óriások, mint a Google és a Facebook az egész világon új ÁSZF-fel állnak elő a következő években – amiket a felhasználók tényleg el is fognak majd olvasni

Trendek a közösségi médiában és a blokklánc technológiában

A Telenor Research prognózisai szerint az idén a Facebookon egyre kevesebb tartalmat fogunk megosztani, és folyamatosan visszaszorul majd a hírfolyamban megjelenő, releváns információk aránya, amelyek helyét leginkább fizetett tartalmak veszik majd át. Ugyanakkor a facebookozók az álhírek elharapódzása miatt egyre óvatosabban kezelik majd az eléjük kerülő tartalmakat, de még az is elképzelhető, hogy a Facebook helyett új platformokat keresnek majd hírfogyasztáshoz. A Facebook erre reagálva már be is jelentette, hogy a következő hónapokban változások várhatóak a hírfolyamban, hogy a felhasználók értékesebben tölthessék el a Facebookon töltött időt.

A tavalyi év történései alapján úgy tűnik, hogy a blockchain, vagyis a blokklánc technológia egyelőre képtelen kitörni a kriptovaluták bűvköréből. A Bitcoin a blockchain működési elvének köszönheti, hogy a hagyományos valutákkal ellentétben központi felügyelőszerv nélkül képes működni, és garantálni a tranzakciók valódiságát. A technológia módosításokkal szembeni ellenállása azonban kihívást is jelent, mivel megnehezíti, hogy más célokra is lehessen használni. A széles körben való elterjedéséhez tehát tovább kell fejleszteni, amihez a Telenor Research vezetője szerint széles körű iparági megállapodásokra lesz szükség. Ez központi irányítás híján komoly feladat lesz, de remélhetőleg 2018 a várható viták mellett megoldást is hozhat erre az ellentmondásra.