A következő öt évben jelentősen megnő a mobil távközlés hozzájárulása az európai GDP-hez. 2014-ben elérte az 500 milliárd eurót, 2020-ban pedig már a 600 milliárdot is megcélozhatja – állítja legújabb tanulmányában a közel 800 mobilszolgáltatót és a mobil ökoszisztéma számos más meghatározó cégét tömörítő nemzetközi szervezet, a GSMA.   

A mobilipar látványos felértékelődése elsősorban az új generációs, valódi szélessávú 4G/LTE hálózatok és a rájuk épülő szolgáltatások, például az m2m (machine-to-machine) kommunikációnak köszönhető. A folyamatban lévő fejlesztések nyomán 2020-ra a mobil összeköttetések 60 százaléka már 4G-s hálózatokon fut majd a kontinensen, szemben a jelenlegi 20 százalékkal.

A GSMA elismeri, hogy az európai mobilszolgáltatók a makrogazdasági és szabályozói nehézségek ellenére jelentős beruházásokat hajtottak végre, hogy kiépüljenek az újgenerációs hálózatok, és hasonló erőfeszítéseket vár a szervezet az évtized végéig hátralévő években is.

A mobilipar közvetlen és közvetett hozzájárulása az Unió GDP-jéhez 2014-ben
(milliárd euróban és százalékban)
 

Forrás: GSMA

"Az európai mobilelőfizetők már élvezhetik is világátlagnál jóval gyorsabb letöltési sebességet és egy sor innovatív szolgáltatást, ami a legújabb technológiájú hálózatoknak és eszközöknek köszönhető" – áll a jelentésben.

Jól állunk a 4G-vel

Európa a mobilipar szempontjából már erőteljesen érett piacnak számít: igen magas például előfizetői penetráció. Előrejelzések szerint ez év végére elérheti a 430 milliót az európai mobilelőfizetők száma, ami a teljes népesség 79 százaléka. Világméretekben a kontinensen a legmagasabb a mobilpenetráció, ami 10 százalékponttal haladja meg Észak-Amerikáét. Ennek következtében nagyon látványos egyedi előfizetői növekedéssel már nem nagyon lehet számolni, 2020-re várhatóan 450 millió előfizető lesz, ami 81 százalékos penetrációt jelent.

A 4G-t használók eddigi látványos növekedése a jó 4G-hálózati lefedettségnek és az okostelefonok terjedésének köszönhető. A lefedettség európai szonten már az év elején elérte 80 százalékot, az évtized végére pedig várhatóan meghaladja a 95 százalékot.

Magyarországon mindhárom szolgáltatónál intenzíven folyik a 4G-s hálózatfejlesztés. Mint nemrégiben megírtuk, ezekben a hetekben versenyfutásszerű fejlesztés zajlik az operátoroknál, hogy teljesülhessenek a lefedettségre tett ígéretek. Az év végére a Magyar Telekom 97, a Telenor 95 százalékos, a Vodafone pedig 90 százalék feletti kültéri lefedettséget célzott meg.

Az Európa-szerte javuló lefedettség, a minőségben és árban is széles készülékkínálat, de a zenei és videostreaming szolgáltatások is a 4G-s eszközök rohamos terjedését segítik. A kontinensen egyébként a használt mobilok 60 százaléka okostelefon. A GSMA jóslata szerint 2020-ra arányuk már elérheti a 76 százalékot.

A hazai mutatók ezen a téren is jobbak az európai átlagnál. Egy a napokban kijött jelentés szerint itthon már 67 százalékos az okostelefon penetráció: az utóbbi két évben mintegy 20 százalékponttal sikerült ezen a mutatón javítani.  

A 4G komoly bevételnövelő tényező is

A növekvő lefedettség és a 4G-képes eszközök terjedése a mobil adatforgalmat is látványosan felfuttatja. A Cisco előrejelzése szerint Nyugat-Európa mobil adatforgalma a 2014-ben regisztrált havi 1 gigabájtról, 2019-re közel 6 gigabájtra nőhet, ami átlagosan évi 45 százalékos bővülést jelent. Az európai szolgáltatók jelentései szerint a 4G felhasználók kétszer annyi adatot forgalmaznak a mobil hálózatokon, mint a 3G-s előfizetők. Ez pozitívan hat az operátorok bevételének az alakulására is.

A mobilipar gazdasági erejét jól illusztrálja a már említett évi 500 milliárd eurós forgalom, ami 3,2 százaléka kontinens GDP-jének. Az ágazat közvetlenül és közvetve 3,8 millió munkahelyet teremt, és mintegy évi 84 milliárd euró értékben járul hozzá adó formájában a közterhek viseléshez. Emellett a szolgáltatók jelentős összegeket fizetnek a frekvenciahasználatért, egyszeri és éves díj formájában is. Tavaly például a görög, a magyar és az észt kormány együttvéve 700 millió eurós bevételre tehettek szert a frekvenciák értékesítéséből.

Az ágazat az európai innováció egyik éllovasának is számít, főként olyan területeken mint a mobilkereskedelem, az "okosgyártás", az okosotthonok vagy az e-egészségügy. A mobil hálózatok fontos platformjai a dolgok internetének (IoT) is. Ennek kapcsán a GSMA jelentése kiemeli, hogy az m2m kapcsolatok számra az idei 68 millióról 2020-ra elérheti a 182 milliót, ami évi 22 százalékos növekedésre utal. Egyre nagyobb az érdeklődés az alacsony energiafelhasználású, szélessávú (LPWA) megoldások iránt, amelyek fontos szerepet játszhatnak egy sor IoT eszköz hálózatba kötéséhez.

Amit a GSMA manapság az iparág egyik legnagyobb kihívásának tart, az az európai piac töredezettsége, például az Unió tagországainak egymástól jelentősen eltérő szabályozási és jogi környezete. Ennek a lebontását célozza az egységes európai digitális piac koncepció, amelynek a kiépítése egy ideje elindult az Európai Unión belül, de még messze az út a végéig.

A GSMA teljes jelentése egy kattintásnyira tölthető le.