Több mint kétezer válasz érkezett a kisvállalati marketinggel foglalkozó Marketing Commando nemrégiben lebonyolított online kérdőívére. A nem reprezentatív kutatás során elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen hirdetési felületeket, reklámeszközöket használnak a legkisebb hazai cégek. Az eredmények meglehetősen egyhangú képet festenek.
Csak a Facebook
Saját honlappal a magyar kisvállalkozások 85 százaléka rendelkezik, ezzel ez a tradicionális online megjelenés még mindig éllovasnak számít. Nincs azonban már sokkal lemaradva a Facebook, hiszen a közösségi hálózaton ötből négy cégnek van dedikált oldala. A legkedveltebb marketingcsatornák között még dobogós helyet csípett el az elektronikus levél (72%). A Google hirdetési rendszerét, az AdWordsöt viszont a vállalkozások kevesebb mint fele használja, így csak a nyolcadik legnépszerűbb eszköznek tekinthető.
Ha a közvetlen és folyamatos költséggel járó megoldásokat nézzük, akkor a Google kicsit jobb helyzetbe kerül, de még ezen a listán is nyomasztó, mennyire rátelepedett a területre Mark Zuckerberg birodalma. A válaszokból felállított tízes toplistán öt kötődik a Facebookhoz és három a Google szolgáltatásaihoz. "Független szereplőként" csak a banneres hirdetés és a PR-megjelenés fért be, ezek is csak a sereghajtók között.
A 10 leggyakoribb fizetett online hirdetési forma a kisvállalatok körében:
1. Facebook-hirdetés
2. Google AdWords
3. Facebook poszt (kiemelés)
4. Facebook videó
5. Facebook remarketing
6. Google remarketing
7. Google display network
8. banner
9. PR-cikk
10. Facebook-applikáció
A kutatást jegyző Marketing Commando alapítója, Wolf Gábor részben annak tulajdonítja a közösségi oldal ilyen szintű fölényét, hogy nagyon kevés erőforrásra és technikai szakértelemre van szükség annak használatához. Ezzel szemben például a Google AdWords hirdetéseinek alapeleme, hogy azok egy saját honlapra vigyék az érdeklődőt, utóbbi elkészítése viszont már nem annyira magától értetődő feladat egy kisvállalkozó számára.
A fizetett facebookos formák előretörése mögött azonban nem csak az egyszerűségnek, de a közösségi oldal tendenciózus törekvésének is lehet némi szerepe. A cég ugyanis az elmúlt években fokozatosan elgyengítette az organikus, ingyenes elérési formákat. Hiába a korábban tízezresre duzzasztott, eddig jól működő dedikált facebookos oldal, ha azon a sima posztolás már alig ér el közvetlenül valakit a követők közül. Így nincs más választás, mint fizetni az elérésért.
Kapcsolattartásra is jó
A marketingüzenetek célba juttatásán kívül az ügyfelekkel történő kapcsolattatásban, kommunikációban is egyre nagyobb részt kap a közösségi oldal. Az e-mail mellett ugyanis a Facebook oldal az egyik leggyakoribb erre rendszeresített csatorna. (Az ügyfelek érdeklődésére adott gyors reakciót egyébként a Facebook egy ideje pozitív minődítéssel is díjazza.) Sőt, a cégek már aktívan használják az események és csoportok létrehozása funkciókat is egy-egy rendezvény lebonyolítására, illetve ügyfeleik érdeklődési kör szerinti szegmentálására.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?