A vállalati mobilitás nem került le a napirendről. Sőt! Mostanság kerülnek megfelelő helyükre a vállalati rendszerekhez kapcsolódó mobil eszközök. Ehhez elsősorban az kellett, hogy megjelenjenek, elterjedjenek azok a technológiák, amelyek képesek a mobil platformokat a vállalati igényekhez illeszteni. Azaz képesek követni a vállalati folyamatok változásait, kellően intelligensek, és biztonságos hozzáférést biztosítanak a vállalati adatokhoz. Ez már rég túl van a mobil eszközök menedzsmentjén, ami elsősorban a biztonság oldaláról közelít a problémához.

Hogy milyen trendekre érdemes figyelni, öt pontban foglalta össze a cio.com-on egy neves amerikai befektető és startup-alapító, Jesus Rodriguez.

1. Gépi tanulás és analitika mobilon

Az már jól látható trend, hogy a mesterséges intelligencia beépül a mobilokba. Az Apple ősszel két startupot is felvásárolt, hogy fejlessze mobiljai kép- és hangfelismerési képességét, a Qualcomm pedig már bő egy éve dolgozik azon, hogy a mobilok mély tanulását támogató szoftver fejlesszen. Az öntanuló képességekkel felvértezett mobilok akár arra is képesek lehetnek, hogy például nyomon kövessék egy sportesemény történéseit, és akkor készítsenek – önállóan – felvételeket, amikor valami érdemleges történik.

Ezt a képességet azonban vállalati környezetben is lehet használni. Rodriguez szerint ezen a téren a mobil hirdetési rendszerek – például a Yahoo által 2014-ben megszerzett Flurry – járnak az élen, melyek mobilon is kezdik megvalósítani a gépi tanulást és a prediktív modelleket. A Flurry konkrétan a mobil alkalmazások által begyűjtött adatokat elemezi a mobil hirdetéseket pontosabban célba juttatásához. Az új technológiák révén azonban ez az elemzési és tanulási folyamat akár a mobilba is levihető lesz.

2. A mobil alkalmazásstreaming

Szintén új fogalom a mobilizációban, ami nagy segítséget jelent a robusztus vállalati alkalmazások mobilizációjában. Az alkalmazásstreaming ugyanúgy működik, mint a videoszórás: nem kell appok tömegét telepíteni a korlátozott memóriakapacitású eszközre (tabletre, okostelefonra), hanem mindig csak az adott feladat szempontjából a releváns adatokat kell letölteni.

Ez a biztonságra is jótékonyan hathat, hiszen az adatokon végzett tényleges műveletek nem a mobilon történnek, és ott mindig csak az adatfolyam egy szelete található meg. Másrészt egyszerűbb a vállalat határainak kiterjesztése is ebben a formában, mintha el kellene készíteni az adott vállalati rendszer valamiféle mobil változatát is.

Ebben a Google jár az élen. Még 2014-ben felvásárolta az Agawi nevű céget, amely elsősorban azzal foglalkozott, hogy játékokat streaming formájában szolgáltasson felhőből. Ugyanez a technológia azonban a vállalati rendszerekre is alkalmazható.

Ez a technológia a vállalati rendszerek fejlesztésére is hatással lesz.

3. Deep linking

Ez a technika a webes világból már ismert. Nagyjából azt jelenti, hogy ha egy keresőben megjelenik egy találat, az nem az adott dokumentumot tartalmazó webhely főoldalára dob át, hanem a releváns információt (keresett kifejezést) tartalmazó aloldalra.

Ugyanez a probléma mobilokon kicsit később jelent meg, nagyjából az iOS megjelenése után, ráadásul két irányból. Egyrészt egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy az appokban tárolt tartalom is kereshető legyen, másrészt arra, hogy egy webes dokumentumot automatikusan meg lehessen nyitni a megfelelő alkalmazásban. Ezen a technológián alapulnak például a megosztások (Facebook, Twitter, LinkedIn stb.), valamint hogy a megosztott információt a megosztás címzettje azonnal a megfelelő alkalmazással tud megnyitni. Ha pedig nincs meg a szükséges alkalmazás, akkor a link az adott store-ba irányítja, ahonnan lehet telepíteni. (A deep linking technológia fejlődéséről a TechCrunch készített egy jó összefoglalót.)

Ezzel a módszerrel nagyon pontos információkat lehet gyűjteni például különböző csoportokról, amivel növelhető például az értékesítés hatékonysága.

4. Adatok vezérelte "appfejlesztés"

Ma minden a gyorsaságról, a proaktivitásról, az agilitásról szól. Gyors és pontos döntésekre van szükség. Ehhez azonban vállalati alkalmazások tárolta/generálta adatokhoz egyre szélesebb körben kellene hozzáférni. Ez nem új igény, ám még nincs meg az az univerzális eszköz, ami képes kielégíteni az adatokhoz való hozzáférés igényét a biztonsággal és a rugalmassággal.

Rodriguez szerint ezen a téren komoly előrelépés várható idén, például az ún. önkiszolgáló, adatvezérelt mobilfejlesztés terén. Ezzel át lehetne hidalni a vállalatok fejlesztési kapacitásának korlátait. Már vannak olyan platformok, keretrendszerek, melyek ebbe az irányba mutatnak, a Microsoft PowerAppja, a Capriza rendszere vagy például a AppGyver keretrendszere, a Supersonic.

A fejlesztés elnevezés persze kicsit túlzás talán, de a front-end rugalmas, a folyamatokhoz, az üzleti logikához és a vállalati adatokhoz igazított testre szabása nagyban segítheti a munka gyorsítását.

5. Platformfüggetlen alkalmazásfejlesztés

A mobil alkalmazásfejlesztés egyik rákfenéje volt, hogy a natív alkalmazásokat portolni kellett minden platformra, ráadásul ma már az is egyre inkább igény, hogy a desktop és a mobil változat is átjárható legyen. Egyre általánosabb, hogy a portolás helyett a platformfüggetlen vagy keresztplatformos fejlesztés. Nem véletlen, hogy egyre népszerűbbek az ilyen fejlesztői platformok Az Appcelerator például a JavaSriptben történő fejlesztést segíti, a Xamarin pedig a C#-hoz ad platformot. Ide sorolható a Facebook React Native keretrendszere is. Emellett vannak kifejezetten üzleti alkalmazásfejlesztésre specializálódó eszközök is, például az izraeli Magic Software mobil alkalmazásfejlesztési eszköze.

A platformfüggetlenség másik útja a webes alkalmazások fejlesztése. A Phonegap például ehhez nyújt ingyenes és nyílt forráskódú keretrendszert.

Persze a platformfüggetlenség kompromisszumokkal is jár. Például a szükséges API-k miatt az ilyen alkalmazások mérete jellemzően nagyobb, mint a natív alkalmazásoké, de ez a hardverek (okostelefonok, tabletek) egyre nagyobb kapacitása miatt távlatilag kevésbé probléma.