A vezető nélkül közlekedő légi járművek, azaz közkeletű nevükön drónok számos szerepben megmutatták már magukat. Ellátnak logisztikai feladatokat, lehet rájuk számítani a földművelésben, több világmegváltó technológiai ötlet alapoz rájuk, a szabadidős és sporttevékenységekről nem beszélve. Egy svájci kutatócsoport most olyan célt talált nekik, ami hasznos és életmentő is lehet, de a működésbe hozásához komoly tudományos munkára van szükség.

Autonóm keresés az erdőben

A projekt kiindulási pontja olyan drónok megalkotása volt, amelyek önjáróan képesek végigrepülni egy erdei ösvényen. Kirándulók százezrei tévednek el a világ erdőségeiben: csak Svájcban évente több mint 1000 segítségkérő telefonhívás fut be a mentőszervezetekhez. Az elképzelés szerint a drónok kiváló társai lehetnének a mentőcsapatoknak, mivel nagy számban bevethetők, olcsók, gyorsan rendelkezésre állnak és nem fenyegeti őket a sérülés veszélye, ami egyébként gyakran hátráltatja a kutatást.

Az ötlet remek, de ahogy ilyen esetekben lenni szokott, a megvalósítás rendkívül bonyolult. A drónok a különböző alkalmazási területeken eddig kizárólag fix útvonalon, vagy közvetlen irányítás alatt repültek. Az akadályokkal, sok tárggyal megtűzdelt terepen (pl. erdőben) való autonóm, azaz önálló közlekedésük még nagyobb kihívást jelentett a kutatók számára, akik végül egy teljesen új, mesterséges intelligenciát használó szoftver megalkotásával oldották meg a problémát.

A Deep Neural Network (DNN, Mély Idegi Hálózat) névre elkeresztelt rendszer egy olyan számítógépes algoritmust használ, ami az agy tanulási folyamatához hasonlítható a legjobban. A szoftver előre megadott minták alapján irányítja a drónt, így az elakadások nélkül képes végigrepülni a kívánt útvonalon.

Bekamerázott útvonal

Az említett minták beszerzését úgy oldották meg, hogy a kutatók a három fő irányt (jobb, bal, előre) figyelő kamerát rögzítettek a sisakjukra és ezzel járták be a svájci Alpok hegyi ösvényeit. A bejárást követően 20 ezer felvétel született, amit betápláltak a DNN-be, majd a drónok már ez alapján próbáltak végigrepülni olyan útvonalakon, ahol addig még soha nem jártak.

Azt eredmény meglepően jó lett: a járművek az esetek 85 százalékában eltalálták a helyes irányt, ami még az emberi tesztcsoport esetében sem volt több 82 százaléknál. A tudósok szerint óriási előrelépésnek lehetünk tanúi, hiszen a deep learning, illetve a mesterséges intelligencia alapú kutatások során eddig egyszer sem sikerült az eredményeket kültéren, egy ilyen, vagy ehhez hasonlóan komplex feladatban kamatoztatni. A drónok gyakorlati, rutinszerű alkalmazása persze még évekre van, de a svájci csapat máris a következő lépésen, az emberek felismerésének lehetőségén gondolkodik.