A napokban boldog-boldogtalan arról a Canaccord Genuity-jelentésről ír, amely szerint az idei első negyedévben az okostelefon-piac teljes profitjának legnagyobb része ismét egyetlen gyártó, az Apple zsebébe vándorolt. Mára valószínűleg már mindenki találkozott a Canaccord legfontosabb adataival: a szegmens összes nyereségének 92 százaléka az Apple, 15 százaléka pedig a Samsung számláján landolt az év első három hónapjában.
A kettő összege azért haladhatja meg a 100 százalékot, mert a sajátos számítási módszer a veszteséget is figyelembe veszi, vagyis ha kerestem egy dollárt, a versenytársam pedig veszített egyet, akkor enyém az összes profit 200 százaléka. Márpedig a legfontosabb piaci szereplők közül többen is vannak, akik komoly veszteségeket kénytelenek vállalni, hogy megőrizzék korábbi részesedésüket, vagy egyáltalán játékban maradjanak a gyorsan változó iparágban.
Nagyon-nagyon sokat keresnek, de a 92 százalék túlzás
A Canaccord számításai a nyolc legnagyobb eredményeire épülnek, így a Samsung gyorsan olvadó nyeresége, a HTC komoly és a Lenovo enyhébb veszteségei, vagy a Microsoft komoly leírásai valóban lehetővé teszik, hogy az értékesítések volumenét tekintve 20 százalékos Apple a tavalyi 65 százalék után az idei első negyedévben már az összes nyereség 92 százalékát zsebelje be ebben a mezőnyben. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a világon jelenleg nagyjából ezer (!) vállalat gyárt okostelefonokat.
A kutatás a magánkézben lévő – vagyis a tőzsdei kereskedelemben nem forgó – gyártókat egyáltalán nem vette figyelembe. Ilyen például a kínai Xiaomi, amely 2015 első felében összesen 34,7 millió okostelefont adott el, és ezzel a leggyorsabban fejlődő mobilgyártóvá lépett elő. A Canaccord szerint nem valószínű, hogy a Xiaomi eredményei érdemben befolyásolnák a globális profiteloszlást, mivel a nyereség a felső kategóriás készülékeken képződik; ugyanakkor az is igaz, hogy a világon sok száz noname márka egész jól elműködget, és valószínűleg mindegyik a pénzért csinálja, amit csinál.
A nagy presztízsmárkák esetében persze más a helyzet. A Strategy Analytics adatai alapján az új iPhone-ok átlagos ára 624 dollár, míg az androidos készülékek átlagosan 185 dollárba kerülnek. Mivel a legtöbb gyártó az Android rendszert használja, a termékek megkülönböztetésére egyetlen tényleges eszközük van, méghozzá a kemény árverseny. Ez aztán alaposan lenyomja az eszközök nagy részének haszonkulcsát, vagyis az Apple-höz viszonyított többszörös gyártási és eladási volumennel sem képesek megközelíteni az amerikaiak profitját – ha éppen nem veszteséget termelnek.
Az Apple mindenben másolható, kivéve a marketinget
Az Apple nem csak az eladási rekordokat dönti meg időről időre, de legutóbb az iPhone 6 és 6 Plus készülékekkel közvetlenül a Samsung leginkább jövedelmező modelljeit verte laposra. Nem véletlen, hogy éves összehasonlításban a dél-koreaiak piaci részesedése is olvadozik, okostelefonokból származó üzemi eredményük pedig kevesebb mint a felére csökkent. Ráadásul a "cool faktor" továbbra is az Apple-nél van, így a felállás belátható időn belül nem fog megváltozni.
A Gallup felméréséből kiderül, hogy az Apple tengerentúli felhasználóinak 53 százaléka azonnal újabb modellre cseréli okostelefonját, amint lehetősége van rá. Ez a legtöbbször nem csak a megjelenések időpontján, hanem a szolgáltatóval kötött szerződéseken is múlik, így elmondható, hogy az iPhone-osok fele két évente új telefont vásárol. Az androidos készülékek tulajdonosaira ez már csak 40 százalékban igaz, a többi rendszernél pedig a túlnyomó többség addig használja a mobilját, amíg az darabokra nem esik.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?