A megnyitó beszédekben, melyeket Braun Péter, a VISZ elnöke, Poros Gábor, a Fujitsu magyar leányvállalatának ügyvezetője és Bárány Zsolt, a NetApp hazai vezetője tartott, már megfogalmazódtak a fentiek: ugyan a legnagyobb gazdasági nehézségeken már túl van az informatikai világ is, ám nem ugyanoda tért vissza a szakma, ahol a válság előtt volt.

Új technológiák, a költségcsökkentés nagyobb fontossága, a pár éve üzleti szinten még jelentéktelen közösségi média olyan kihívások elé állítja a piac résztvevőit, amelyek teljesen új felfogást kívánnak.

Az első munkanélküli fizikus | Joseph Réger, azaz Réger József budapesti végzős egyetemistaként - saját elmondása szerint - az első munkanélküli magyar fizikusa volt. Ma a Fujitsu Technology Solutions technológiai igazgatója, a konferencián a nemzetközi trendek alapján a cloud térnyeréséről beszélt. "Negyven év hátrányait kell behoznunk" - mondta - "Túl sok gép gyűlt fel és dolgozik a világon, a kihasználtságuk pedig egyenként igen alacsony." A felhő alapú informatikai megoldások Réger szerint a kihasználtság csökkentésével is erősen hozzájárulhatnak a profitabilitáshoz. A szakember elmondta: bár töretlenül felhő-pártinak tartja magát, nem tudja egyértelműen állítani, hogy "felhőtlen lenne a felhő" - a paradigmaváltás sok buktatóval járhat, az átütő siker esélye szerinte 70 százalékos, és az átállás is 10 év alatt mehet teljesen végbe.

Bernd Dultinger a NetApp részéről a vállalati adatok kezelésének oldaláról világította meg a kihívásokat: a válság alatt és után is meredeken emelkednek a céges adatok, ám az informatikai költségvetés csaknem ugyanannyi, mint három-öt éve. Így valóban a válság után is fontos a költséghatékonyság, kis büdzsével kell sokkal kiterjedtebb feladatokat megoldani - az adatközpontok, újfajta megoldások szerepe ezen igények kiszolgálása.

Szakadék tátong | A BellResearch által készített, a Gartner nemzetközi kutatási eredményeire reflektáló hazai felmérésről már a Bitport virtuális hasábjain is beszámoltunk. Sugár Mihály előadása azonban értő fülekre talált, mivel a délelőttöt záró kerekasztal-beszélgetésen is az itt felvetett problémákat tárgyalták a résztvevők: a hazai infokommunikációs szakmát nagy szakadék választja el a nemzetközi trendektől és szinttől. Történelmi és gazdasági sajátosságok miatt tartunk itt, de nem nehéz észrevenni a kiutat. Virtualizáció, új technológiák - sok minden segíthet, ám ehhez a vállalatoknak is fel kell ismerniük, hogy váltásra, új gondolkodásmódra van szükség.

Laufer Tamás, az IVSZ új elnöke szerint a világszintű gazdasági környezet már egészséges, Magyarországon is van lehetőség a rendezésre - politikai szinten is reméli az IT ágazat átfogóbb támogatását. Az oktatás és átképzés fontosságát szintén kiemelte, amely szintén segíthet az infokommunikáció helyreállásában.

Sugár Mihály a kerekasztalnál kissé lehűtötte a kedélyeket: a BellResearch kutatásai még nem igazolnak "csúcstámadást", inkább a gödörből való kilábalásról van szó: "Az eső már nem esik, utánpótlása már nincs, de a házak még vízben állnak" - mondta, és az általuk feltérképezett trendek szerint 2011-re várja az igazi fejlődést.

Támadni a Facebookot | A délutáni szekcióülések egyike biztonsági témákról szólt, Papp Péter, a Kancellár.hu vezérigazgatója a hackelés, a rosszindulatú hozzáférés és károkozás témakörének legújabb híreit adta elő: napjaink legfontosabb "trendjének" a közösségi szolgáltatások hackelését tartja. Facebookot, Twittert és egyéb szolgáltatásokat használunk, az ezeken cserélődő adatok védelme az egyik legfontosabb mai feladat. Hontert Gábor, a Keler Zrt. biztonsági vezetője segítségével egy élő példán át is megnézhettük, milyen egy mai, vállalati biztonsági terv készítése és a megfelelő lépések megtétele.

Ez idáig igen komolyan hangzik, de az előadás mind témájában, mind pedig stílusában megdöbbentően hatásos volt - az amerikai hadsereg plain text formátumban küldött titkos dokumentumaitól a hazai példákig az derült ki, a gyenge pont mindig a felhasználó - aki naivan kiadja jelszavait az interneten, kérdés nélkül futtat megbízhatatlan forrásból származó szoftvert, vagy akár a kukába dobálja ki a legszenzitívebb információkat.

Gaidosch Tamás a KPMG képviseletében a biztonságos rendszerek fejlesztésének fontosságát emelte ki, amelyet esettanulmánnyal is érzékeltetett - ilyenből egyébként a Kürt Zrt. is mutatott egyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség példáján keresztül. A kerekasztalon megvitatták, hogy bár a válság után a biztonsági kérdésekre (még) nem költenek többet a vállalatok, ám a vásárlók köre a tapasztalatok alapján szép lassan bővülni kezdett.