A gyártás digitalizációja szemlélet kérdése, a technológia másodlagos – állítja a szakértők egy része. Mások ellenkező véleményen vannak. Az viszont biztos, hogy az építőelemek rendelkezésre állnak: automatizált gyártósorok, robotok, szenzorok, vállalati IT-hálózatok, vállalat- és gyártásirányítási rendszerek várják, hogy az okos gyárak részeivé váljanak.

A Bitport idei Manufacture IT Hungary konferenciájának központi témája is éppen az volt, hogy ezekből az alkotóelemekből hogyan építhető fel a digitalizált gyártás. Az előadások a gyártási folyamatok főbb fázisait járták végig a terméktervezéstől a logisztikáig, az előadók pedig megvalósult projekteken keresztül is bemutatták az egyes fázisok digitalizációjának lehetőségeit.
 

A digitalizáció lehetőségeit és a megvalósítás útjait bemutató rendezvényünket ebben az évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért Felelős Államtitkárságának iparstratégiai főosztályvezetője, Kovács Péter (képünkön) nyitotta meg, bemutatva az ITM szerepét a magyarországi iparstratégiában.

Ilyesmire épül az okosüzemek víziója

Molnár István, a Continental Automotive Digitális Gyár Mérnökségének vezetője a Manufacture IT 2018-as keynote előadásában a gyártásdigitalizáció jelenéről és jövőjéről beszélt. A prezentáció a címben feltett kérdésre is választ adott, vagyis arra, hogy mit keres egy hadseregnyi szoftverfejlesztő egy klasszikus gyártócégnél. A digitalizáció eredményeként ugyanis a társaság árbevételének ma már csak kisebb része származik eredeti tevékenységéből, a gumiabroncs-gyártásból.

A Continental termékportfólióját az autóelektronikai, mechatronikai termékek és szolgáltatások határozzák meg. A vállalat okosüzem-víziójának áttekintése mellett a hallgatóság képet kapott az Ipar 4.0 Mintagyár Projektben is résztvevő budapesti gyár megoldásairól és azokról a belső kompetenciákról is, amelyek révén az új megoldások telepítése is egyszerűbbé válik.
 

Ehhez is kapcsolódott a Humansoft tudományos szakértője, Tolnai Katalin előadása, amely bemutatta, hogy a 3D technológia és a pontfelhőre épülő modellezés hogyan gyorsítja a gyártócsarnokok, gyártósorok kialakítását, illetve a 3D mérés és megjelenítés hogyan támogatja a rugalmas dokumentálást, az útvonaltervezést vagy az üzemek fejlesztését.

A Turck Hungary ügyvezetője, Estók Tibor a gyártósori adatgyűjtés változásáról és a ma elérhető jelgyűjtési technológiákról beszélt. Itt gyakorlati példákon keresztül is szó volt a gyártásirányítási és vállalatirányítási rendszerekhez továbbított rugalmas szenzoradatokról, a modularizációról, vagy a hagyományos eszközök új felhasználásáról a digitalizáció során.

Az ipari digitalizáció újragondolása

A gyártási folyamatok, a gyártásközi anyagmozgások figyelése, irányítása a hatósági előírásokon és a vevői igényeken túl is előnyös lehet a gyártók számára. A helymeghatározásra alapuló termékkövetésről Czuppon Alfréd, a Vonalkód Rendszerház műszaki és fejlesztési igazgatója adott áttekintést, tekintettel a régi eszközök újragondolására vagy kombinációjára is.
 

Fekete Béla, a SkyLine-Computer ügyvezetőjének előadása a költséghatékonyság és a teljesítményfókuszú gyártás kapcsolatáról szólt. Ebben a tekintetben a cél továbbra is a problémák minél egyszerűbb megoldása, adott esetben akár a régóta rendelkezésre álló (úgymond Ipar 1.0-s) eszközökkel és az ilyen eszközök hatékony felhasználását lehetővé tévő új megoldásokkal.

A valós idejű adatvizualizáció az interaktivitással ötvözve új dimenzióba emelheti az együttműködők munkáját. Leveli András, az LSK Hungária fejlesztési igazgatója élő demó formájában szemléltette az M2MR (Machine-to-Meeting Room) koncepciót, amely a gyártás és a döntéshozatal helyszínének interaktív összekapcsolásával járul hozzá a folyamatok digitalizációjához.

A Com-Forth ügyvezető igazgatója, Bóna Péter a realitás talaján közelítette meg az Ipar 4.0 gyakorlati alkalmazásait, amennyiben ma még kevés valós tapasztalat áll rendelkezésre a konkrét, működő megoldásokról. Az előadás ehhez képest több alkalmazást is bemutatott (ebben az esetben a kapacitástervezéssel kapcsolatban), amelynek már kézzel fogható eredményei vannak.
 

Az elvárt képességek egy részével a régebbi gyártósorok is rendelkezhetnek, ha azokat a megfelelő új megoldásokkal csalogatják elő. A már meglévő gépeket így nem feltétlenül kell azonnal lecserélni a digitalizáció szintjének emeléséhez – erről szólt Rab Gergely (Dell Magyarország) és Tunkel Richárd (REACH) közös prezentációja is. A REACH megoldásával a big data és a gépi tanulás segítségével, a gyártógépek cseréje nélkül is megoldhatók az intelligens gyártás bizonyos problémái. Ehhez a Cloudera saját Hadoop-disztribúcióját, a Dell EMC pedig a platformhoz optimalizált hardvert biztosítja – ahogy arról mi is beszámoltunk, a platform piacképes változatát a három résztvevő után CDR projektnek nevezték el.

A 2018-as Manufacture IT Hungary záró előadásában Kovács László, a BME i4.0 Technológiai Központjának vezetője az év eleje óta összegyűlt tapasztalatokat osztotta meg a konferencia hallgatóságával. Az Ipar 4.0 Modern Gyárak projekt keretében, partnercégek segítségével felépített központ április óta fogadja legújabb innovációk iránt érdeklődő kkv-kat, akiknek működés közben mutatja be a korszerű gyártási megoldásokat a robotikától egészen a kiterjesztett valóságig.